Az épített örökség és környezet meghatározza az ember hovatartozását, a magyar építészet jelene, múltja és jövője meghatározza azt, hogy kik vagyunk mi magyarok itt a Kárpát-medencében – hangsúlyozta az építési és közlekedési miniszter a Magyar Építészet Napján tartott állami építészeti díjak átadóján. Egyéni tájépítészeti alkotói, oktatói és szakpolitikai-szemléletformáló tevékenysége elismeréséül, életműdíjként Mőcsényi Mihály-díjat vehetett át Dr. Szikra Éva. 

Kós Károly születésnapja, december 16-a a Magyar Építészet Napja. A Kós Károly-életműdíj és az Ybl Miklós-díj mellett ezen a napon adják át a legjelentősebb tájépítészeti elismerést, a Mőcsényi Mihály (1919-2017) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar kertészmérnökről elnevezett díjat is. A róla elnevezett elismerés célja olyan, a szakmában jelentős múlttal rendelkező tájépítészek kitüntetése, akik széles látókörű, innovatív munkásságukkal hozzájárultak a Mőcsényi Mihály által képviselt szellemiség továbbörökítéséhez. A legmagasabb tájépítészeti elismerést idén alapítványunk munkatársa, dr. Szikra Éva tájépítész, kerttörténész vehette át. A szakember a Kertészeti Egyetem Táj- és Kertépítészeti szakán szerzett kertészmérnöki diplomát Ezt követően 50 éven keresztül foglalkozott a történeti kertek és a műemlékek környezetének megóvásával. Mőcsényi Mihály tanítványaként szakmai pályafutása során a magyar történeti kertörökség feltárását, kutatását, tervezését, és nem utolsó sorban hasznosításuk, helyreállításuk előmozdítását tekintette mindenkor legfontosabb célkitűzésének. Szikra Éva a Budapesti Műszaki Egyetemen 1985-ben műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet, majd 1988-ban műszaki doktori címet szerzett. 1998-ban értekezésével elnyerte az MTA mezőgazdasági tudományok kandidátusa (CSc) fokozatot. Tudományos kutatói és kertművészeti tervezői tapasztalatai birtokában rendszeresen részt vett hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon és a hazai felsőoktatásban is feladatokat vállalt meghívott előadóként, illetve címzetes főiskolai tanárként. Számos szakmai tudományos publikációja mellett két jelentősebb munka, a „Kertörökségünk – Történeti kertek Magyarországon” (2011), és „A budapesti Füvészkert története” (2017) című szakkönyv szerkesztője, szerzője. A Kerttörténeti Szakbizottság elnökeként tevékeny szerepet vállal az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának munkájában. Szikra Éva szakmai munkásságát többek között Ormos Imre-éremmel (2017) és Forster Gyula-díjjal (2017) ismerték el. Megvalósult tervezői alkotásai közül kiemelkedő értéket képvisel a visegrádi Királyi Palota kertek, a hédervári kastélypark (Építészeti Nívódíj), az ócsai és a sonkádi református templom környezetének megújítása (Európa Nostra-díj).

Az építészet képviselői mellett elismerésben részesültek tájépítészeti alkotók is: A csend kolostora Oroszlány – Majkpusztán projektért Steffler Istvánt, Szloszjár Györgyöt és Bőhm Gábort Pro Architectura díjjal jutalmazták.

Forrás: Magyar Kertörökség Alapítvány