A Miniszterelnökséget vezető miniszter Mőcsényi Mihály (1919-2017) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar kertészmérnök, tájépítész, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója, az önálló Tájépítészeti Kart létrehozó egyetemi tanár emléke előtt tisztelegve, születése 100. évfordulója alkalmából, a 2/2019. (III.21.) MvM rendelettel díjat alapított
A róla elnevezett díj célja olyan, a szakmában jelentős múlttal rendelkező tájépítészek kitüntetése, akik széles látókörű, innovatív munkásságukkal hozzájárultak a Mőcsényi Mihály által képviselt szellemiség továbbörökítéséhez.
A Mőcsényi Mihály-díj évente, életműdíjként adományozható egy tájépítész részére, aki legalább tizenöt éves kimagasló egyéni tájépítészeti alkotói vagy oktatói múlttal rendelkezik, tervezőként kiemelkedő tájépítészeti értéket hozott létre, oktatóként pedig sokat tett a tájépítész szakma minőségi utánpótlásáért, a tájépítészet széles körű megismertetéséért és elfogadtatásáért. A díjazottat 7 fős szakmai bíráló bizottság választja ki a jelöltek közül.
További részletek: https://mocsenyidij.hu

KORÁBBAN GULYÁS GERGELY MŐCSÉNYI MIHÁLY-DÍJAT ADOMÁNYOZOTT:
2023-ban
VINCZE ATTILA
Vincze Attila a hazai tájépítészet meghatározó innovatív alkotója. 33 éves munkássága a művészi, a mérnöki tevékenység, a civil kezdeményezések, a szabad oktatás, a tájművészet egyedülálló elegye. 1990-ben alapítója volt az első olyan tájépítész közösségből szerveződő irodának, amely nem az állami tervezőirodák nyomdokain haladt, hanem szabad iniciatívából, belső képzésen alapuló, együttműködő műhelyként működött.
Tervezési munkái a teljes tájépítész vertikumot felölelik. Megvalósult tájépítészeti alkotásai között megtalálhatók kis léptékű magán- és intézménykertek, magánbirtokok, települések zöldfelületi arculatának kialakítása, valamint szabad terek, több hektáros közterületek létrehozása is. Munkái az ember és a természet harmonikus viszonyát erősítik - természetesek, emberléptékűek, szociálisan érzékenyek. A táj és a település elválaszthatatlan összefüggését, kapcsolatát erősítő munkái a vidéki Magyarország megismerésének és értésének teljes vertikumáról árulkodnak. Falukép-megújítási tervek, borászatok és szőlőbirtokok, turisztikai fejlesztések, táj- és települési zöldinfrastruktúra kutatások példázzák ezt. A 2000-es évektől kezdődően munkásságának fókuszában a vidéki települések állnak. Célja a falukép-megújítási terveken keresztül, hogyan lehet a múlt rendszer városias hordalékától megtisztítani a falvak közterületeit. Ez egyfajta „láthatatlan tervezés”, amely során a települések elemi szépsége és történeti értékei megmutatkozhatnak, a lakosság környezethez való viszonyában pedig létrejöhet egy érték alapú paradigmaváltás. A 90-es években tájmegfigyeléssel, az ember, a táj és a természet viszonyának újraértelmezésével foglalkozott műhelytársaival együtt. Az ezredfordulót követően az élő fűzépítészet bemutatása, hazai alkalmazási lehetőségeinek feltérképezése felé fordította figyelmét. Országszerte számos fűzépítő kalákát szervezett. 2013 óta a biodiverz növénytervezés és a természet-közeli növényfelületek elterjesztése érdekében munkálkodik. Egyik első hazai képviselője a kortárs tájépítészet és növénydesign művészi-ökológiai szemléletÉnek, amely a tájépítészet új, fenntartható, az élő örökséghez és ökotudatossághoz köthető útját írja.
Oktatási tevékenységet a felnőttképzés különböző fórumain végzett: részt vett a tájgondnok képzés kísérleti kialakításában, természetismereti, tájismereti kurzusokat tartott számos helyen. 1998-től máig kurátora az Ars Topia Alapítványnak, amely a tájépítészet hazai és határon túli megismertetését és civil mozgalmát szervezi egyetemisták számára szervezett alkotótáborok (Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákák, Élő Fűzépítő Táborok, tájművészeti és természetművészeti akciók), hazai és nemzetközi kiállítások és konferenciák szervezőjeként, kiadványok, könyvek kiadójaként.
2012 óta elnöke a Magyar Tájépítészek Szövetségének, 2021 óta kurátora a Magyar Kertörökség Alapítványnak. Célja a tájépítészet társadalmi elfogadottságának és elismertségének, a hazai tájépítészet nemzetközi hírének növelése. Aktívan részt vesz a tájépítészetet, a zöldinfrastruktúrát érintő jogi környezet véleményezésében és a társszakmákkal való kommunikációban.
2022-ben
a tájépítész képzésben öt évtizeden át végzett meghatározó jelentőségű oktatói és kutatói munkássága, a tájértékelési módszerek kidolgozása, valamint kimagasló tájrendezési tervezői tevékenysége elismeréseként
CSEMEZ ATTILA
tájépítészmérnöknek,
a Magyar Tudományos Akadémia doktorának,
a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professzor emeritusának
2021-ben
a táji örökségre építő, elmélyült és újító tájtervezői munkájáért, a területrendezési tervezés módszertanának megalapozásáért, a magyar bortermő táj hagyományainak újraélesztése érdekében végzett példamutató tevékenységéért, valamint kutatói és publikációs munkásságáért
DR. LAPOSA JÓZSEF
táj- és kertépítészmérnöknek
2020-ban
az okleveles tájépítészmérnöki képzés és a tájépítészeti doktori képzés tanterveinek kifejlesztéséért, a magyar tájépítészeti oktatás nemzetközi elismertetéséért, a „szabadtér” fogalmának hazai bevezetéséért, valamint az ökologikus, integrált szemléletű kortárs szabadtértervezés megalapozása terén végzett tevékenységéért
DR. JÁMBOR IMRE ANDRÁS
tájépítésznek, nyugalmazott egyetemi tanárnak,
egykori dékánnak és tanszékvezetőnek
2019-ben
a táj és a helyi örökség iránti érzékenységgel, a részletek iránti kifinomultsággal végzett kiemelkedő tájépítészeti alkotói munkásságáért,
közéleti és közösségszervező tevékenységéért, valamint szemléletformáló oktatói munkája elismeréseként
DR. HERCZEG ÁGNES
tájépítésznek, egyetemi docensnek.