A Pillangó park rendezésére vonatkozóan 2016-ban fogalmazódtak meg a környezetrendezés fő irányelvei. A koncepcióterv az önkormányzattal egyeztetve, több lakossági fórumon és lakossági igényfelmérés során formálódott. A kivitelezési munkálatok 2018 tavaszán kezdődtek, mellyel párhuzamosan újabb igények és nézőpontok, prioritások kerültek előtérbe, melyek befolyásolták a mára kialakult állapotot.
KORÁBBI ÁLLAPOT
A park Zugó közigazgatási területén belül az úgynevezett Törökőr[1] része. A terület eredetileg részben szittyós-vizenyős, mocsaras, illetve szárazabb homoki rét volt. Később szántó, majd a 20. századtól kultúrsivatag.
1910-es évekből származó adatok szerint a Budapesti Központi tejcsarnok szövetkezet saját kezelésében lévő fióküzletei között a Kerepesi úton is számon tartottak egyet [2], melyet a Habsburg birodalom kataszteri térképén fel is tüntettek mint központi tejcsarnok telepet. [3]
Az ötvenes évek elején beinduló közületi lakásépítés számára megfelelő helyszín volt Zugló széles utakkal ellátott, nagyrészt közművesített, ritka beépítésű területe a Kerepesi út mentén. Az 1950-es végétől, 1960-as évek elejétől kezdődött meg a lakótelepek vasbeton tömbjeinek gyártása. Az első panelház 1959-ben épült Dunaújvárosban, és egészen a 80-as évek végéig zajlottak az építkezések.[4] A Pillangó utcán 1968–1970 között építettek a lakótömböket. [5] Ezzel párhuzamosan 1970. április 2-án a Pillangó parki metró átadására is sor került.
A Kerepesi úttól széles zöld sávval elválasztott, a Róna utcától az Örs vezér térig elhúzódó lakótelep 1954 és 1961 között épült fel. A lakótelep a kor szocialista realista építészeti stílusának egyik legszemléletesebb példája. A beépítést Brenner János, Heim Ernő és Fülöp Sándor, az épületeket Legány Zoltán és Schmidt Lajos tervezte. [6]
1.kép: az 1960-ig elkészült beépítés | Forrás:Preisich Gábor: Budapest városépítésének története III., Műszaki 1969. leguan | 2012-11-29 [7]
A Pillangó park területét a 70-es években kezdték fásítani. A nagy kiterjedésű gyepes felületeken már akkor kitaposott ösvények tagolták, területén sportpálya és pinpong asztalok is megtalálhatók voltak.
2.kép: 1970. Magyarország,Budapest XIV. Kerepesi út a Róna (Lumumba) utca felől a Pillangó utca felé nézve, balra a metróállomás. [8]
A 6,4 ha nagyságú területet északról a Fogarasi út, délről a Kerepesi út, keletről a Róna utca, nyugatról különböző intézményépületek (Pillangó Tenisz Klub, Sylvester János Református Gimnázium, közért) és lakóépületek határolják. A park déli részén, a Kerepesi úton található az M2-es metróvonal Pillangó utcai megállója. A gyalogosok számára a metrómegállóból a park irányába történő átkelés a 2x2 sávos Kerepesi úton keresztül felszíni gyalogátkelőhellyel biztosított.
Napjainkban a terület nem csupán a közvetlen környezetében élők számára fontos, és biztosít lehetőséget különféle szabadidős tevékenységre, sportolásra, sétára, aktív és passzív pihenésre, ugyanis a parkon napi szinten jelentős gyalogos forgalom halad keresztül, hiszen közvetlen környezetében fontos úti célok, csomópontok találhatók.
3.kép forrása: XIV. kerület Önkormányzata
A növényzet a tervezési területen lombos és örökzöld fa, cserje és gyep formájában volt jelen. A területet jellemzően lombhullató, gyorsan növő, puhafák alkalmazásával, rendezett sorokban, ültetvényszerűen fásították az 1970-es években. A koncepció nélkül, véderdő-szerű, túl sűrűn telepített lombos fák miatt a parki térszerkezet teljesen hiányzott. Összességében elmondható, hogy a növényállomány felújításra szorult, a díszítő értékű növényfelület pedig hiányzott a területről. A gyepfelület a fák alatt a zárt lombkorona miatt szinte teljes mértékben hiányzott, a szabad gyepfelületeket pedig nagyrészt kutyafuttatónak használták. A cserjefelületek tekintetében is csak térhatároló szereppel bíró cserjecsoportok voltak jelen, az évelő felületek ugyancsak hiányoztak a parkból. A megfelelő minőségű parki térszerkezet kialakításához a faállomány ritkítására és cserje-, illetve évelőfelületek létesítésére volt szükség.
TERVEZETT ÁLLAPOT
A park alapstruktúráját, a főútvonalakat és a fő közlekedési célpontokat figyelembe véve alakítottuk ki az új térszerkezetet. Az új útvonalak kialakítása során fő szempont volt, hogy zöldfelületeket ne osszák fel, a közösség számára pedig funkcionálisan megfelelőek legyenek. A területen évek során kialakult áttaposások figyelembevételével célirányos, határozott vonalvezetésű útvonalak jöttek létre. A Pillangó utca metrómegállótól a Róna utca irányába 3 méter széles fősétány vezet. A burkolatok arányát tekintve a park teljes területét tekintve 5224 m2 térkő (sétányok), 660,5m2 terraway (stabilizált vízáteresztő burkolat) és 3211m2 gumiburkolatú felületet hoztunk létre. Ezek a felületek a park területének meglévő burkolataival együtt az összterület 18,3%-át teszik ki.
A park növényállománya is jelentősen megújult. A 2016-ban készült geodéziai felmérés szerint 1221 db fa volt a területen. A felújítás során 56 db fa került kivágásra, melyeket a park területén 325 db értékes fával pótoltunk. A kivágásra jelölt fák száma az első koncepció szerint 94 db volt, mely a sűrű telepítés problémáját orvosolta volna. Lakossági nyomás hatására és az egyeztetések során ezt a mennyiséget csökkentettük. A lakosság által mégis megtartandónak ítélt fákat vízáteresztő burkolattal határoltuk körül. Kiemelendő továbbá, hogy jelentős mértékben növekedett a cserje és az évelő növényfelületek mennyisége, melyek tovább növelik a park értékét, illetve teszik még komfortosabbá az itt eltöltött időt. Összesen 2590 m2 cserje és 3281 m2 évelő került telepítésre. A Kerepesi és a Róna utca menti peremterületeken Budapest legnagyobb egybefüggő, 10 667m2 kiterjedésű biodiverz felülete jött létre. Az aktív zöldfelület a park teljes területének 81,7%-át teszi ki. A belső parki területek védelmében, a zaj és szálló por csökkentése érdekében a Kerepesi és a Róna utca mentén fásítás történt. A tervezés a budapesti kerékpáros útvonalak fejlesztése kapcsán a park peremterületére létrehozni kívánt kerékpárút nyomvonalának figyelembevételével zajlott. A telepített évelő és cserjefelületek csepegtető rendszerrel, az összefüggő nagy gyepes felületek 19 680 m2 automata öntözőrendszerrel ellátottak.
A terület fontos részét képezik a játszóterek, melyek a kicsik és nagyok számára is kikapcsolódást biztosítanak. A legkisebbek számára fenntartott terület a szükséges felújítással változatlan felszereltséggel áll rendelkezésre (a meglévő közművek miatt nehezen fejleszthető), míg a nagyobbknak különböző mozgásfejlesztő eszközökkel bővült az eddig is kijelölt hely. Mindkét játszótér kerítéssel körülzárt.
A kutyatulajdonosok számára az EB OVO Közhasznú Egyesülettel egyeztetve 2 db kutyafuttatót alakítottunk ki, melyek a szükséges berendezési tárgyakkal felszereltek, kerítéssel körbekerítettek, illetve cserjesávval védettek. Az aktív parkhasználók számára lehetőség nyílik a sportolásra is: újonnan kialakított öntött gumiburkolatú 690 m hosszú futókör, petanque pályák, felújított többfunkciós sportpálya található a területen. A sportolási lehetőségek listája pedig tovább bővül majd fitnesz parkkal is. A zavartalan időtöltés érdekében a területen a játszóterek közelében konténer WC és rendészeti konténer is kihelyezésre került. A park rendezésének fontos részét képezte a teljes terület közvilágításának fejlesztése. A közlekedési útvonalakat követő lámpasorok több területet is sokkal átláthatóbbá és biztonságosabbá tettek, ezek közé tartozik például a teniszpálya mögötti terület is.
Környezetrendezési kiviteli terv (nagy méretben elérhető itt)
Látványtervek:
Megvalósult állapot:
Források:
[1]A „Törökőr” elnevezés az 1700-as években bukkant fel a krónikákban a területtel kapcsolatban. A közelben kellett, hogy állomásozzon egy állandóan itt tartózkodó török őrcsapat, mely magát – és Pesten-Budán lévő felsőbbségei parancsára: őket is – nyilvánvalóan a hozzá közel eső rétekről látta el jó minőségű szénával.
