Január 29-én a MATE Budai Campus díszterme adott otthont a TÁJODÜSSZEIA 2025 rendezvénynek, amely egész napos szakmai és közösségi programként kapcsolta össze az esőkert-tervezés gyakorlati kérdéseit, a tájépítészeti gondolkodás aktuális eredményeit és a szakmai közösség találkozását. A nap programja három egymásra épülő egységből állt: az Esőkert Műhelyből, a TÁJODÜSSZEIA 2025 kiadvány ünnepélyes bemutatójából és kiállításmegnyitójából, valamint az esti gálaeseményből.

 

 

 A rendezvény szakmai alapját az Esőkert Műhely adta, amelyen közel 80–85 fő vett részt, döntően tájépítészek, akiknek több mint fele már rendelkezett esőkert-tervezési tapasztalattal. A műhely célja a hazai megvalósítások során szerzett tudás megosztása, valamint a tervezési, kivitelezési és fenntartási kérdések közös feldolgozása volt.

 A műhely első felében öt előadás hangzott el:

 -Győri András a kecskeméti esőkertek beruházás-előkészítési és megvalósítási tapasztalatait mutatta be, kitérve a városi csapadékvíz-kezelés kihívásaira, köz- és magánterületi példákra, valamint engedélyezési és kivitelezési tanulságokra.

 -Novotny Orsolya kertvárosias környezetben megvalósult esőkerteket ismertetett az UPSURGE projekt XVIII. kerületi példáin keresztül, hangsúlyozva a kisléptékű lakóterületi megoldások sajátosságait és a közösségi elfogadás jelentőségét.

 -Pápai Veronika sűrű történeti városszövetben megvalósult projekteket mutatott be, belvárosi példákkal, közműkonfliktusokkal és helyspecifikus tervezési megoldásokkal.

- Bíró Borbála és Szalkai Adrienne a FŐKERT esőkertjeit ismertették, bemutatva különböző típusokat – köztük Seattle-típusú megoldásokat és szivacssejteket –, valamint a rétegrendek és a fenntartás tapasztalatait.

- Csuka Veronika a zalakarosi SUDS rendszerek működéséről számolt be, különös tekintettel a fenntartható városi vízkezelésre, a fenntartás kihívásaira és a növényválasztás kérdéseire.

 Az előadásokat követően a résztvevők öt tematikus workshop asztalnál dolgoztak tovább: beruházás-előkészítés és engedélyeztetés, méretezés, rétegrend, növényalkalmazás, valamint építés és fenntartás témákban. A műhelymunka során konkrét tervrajzok és engedélyezési dokumentációk is terítékre kerültek, a nap végén pedig plenáris körben foglalták össze az egyes asztalok legfontosabb megállapításait. A közös munka egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy nincsenek univerzális megoldások: sem a rétegrend, sem a növényalkalmazás terén nem léteznek általánosan alkalmazható receptek. Minden esőkert helyspecifikus megközelítést igényel, miközben a növényhasználat hosszú távú tapasztalatai még hiányosak. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy bár országszerte egyre több esőkert valósul meg, ezek eltérő műszaki tartalommal épülnek.

 A workshop eredményeiből online kiadvány készül, emellett cél egy egységesebb szakmai álláspont kialakítása és egy jövőbeni műszaki irányelv vagy szabvány megalapozása. A szakmai párbeszéd folytatására további hasonló rendezvények szervezése is tervben van.

 

 

 A délutáni–esti program keretében került sor a TÁJODÜSSZEIA 2025 kiadvány ünnepélyes bemutatójára és a kapcsolódó kiállítás megnyitójára. A látogatók nemcsak a kész könyvvel találkozhattak, hanem bepillantást nyerhettek az alkotói és szerkesztési folyamatokba is: a koncepcióalkotástól a tervezési döntésekig vezető út vizuális munkafolyamatai – szerkesztőségi és tervezési boardok, gondolati térképek – szintén kiállításra kerültek. Az eseményt tartalmas köszöntők és gondolatgazdag beszédek kísérték, amelyeket kötetlen szakmai beszélgetések követtek. A kiadvány vizuális megjelenésében közreműködött Almási Balázs (design), Glázer Attila (képek nyomdai előkészítése), valamint Hajdu Evelin (tördelés és poszterszerkesztés).

 

 

 Az egész napos szakmai program gálaesttel zárult, ahol élő zene, étel és ital, valamint egy izgalmas tombolajáték teremtett közösségi hangulatot. Az est során fellépett a T30+ zenekar, amelynek tagjai Dezsényi Péter, Szloszjár György, Balogh Zsombor, Csőszi Mónika, Nagy Andrea, Sain Mátyás, Balogh Artúr, Balogh Ármin, Dezsényi Csanád, Barabás B. Nándor és Kramarik Gergő voltak.

 

 

 A TÁJODÜSSZEIA 2025 rendezvény így nemcsak szakmai tudásmegosztásként, hanem találkozási pontként is működött: egy olyan alkalomként, ahol a tájépítészeti gondolkodás, a gyakorlati tapasztalatok és a közösség egymást erősítve voltak jelen. 

 

 

 

Az eseményt a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.