„A faápolás elsősorban a lakókörnyezet fáinak egyedi gondozását és nem az erdészek által végzett, állományszerű gondozását jelenti. A faápolás, mint szó, egy gyűjtőfogalom, magába foglalja mesterséges környezetben álló fákkal kapcsolatos tevékenységet a faültetés tervezésétől a fa kivágásáig. „ forrás

„A favizsgáló és faápoló szakirányú továbbképzési szakon folytatott képzés keretében a hallgatók naprakész tudást szereznek a favizsgálat és faápolás minden területéről.”  forrás 

A Magyar Faápolók Egyesületének támogatásával és részvételével a MATE Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék tartott képzésről bővebben itt.

Tudtátok, hogy az MFE vezetőségi tagjai között is vannak tájépítészek? Lásd: https://faapolok.hu/szervezet/

képek forrása: https://faapolok.hu/szervezet/

Riport:

A tudomány hangjai: Mindent a faápolásról   Megszólalók: Lukács Zoltán (MFE elnök), Ócsváry Gábor (faápoló), Szaller Vilmos (Főkert), Diószegi Magdolna (Kertészettudományi Kar SzIE), Puskás LAjos (NYME) és riportok: a siklósi platánsor története, és a képesfák kezelése Makkosmárián.

Minősített faápolók keresése itt!

Bardóczi Sándor Fb bejegyzés november 13. 

Közel egy év szakértői munka után a Magyar Szabványügyi Testületnek köszönhetően (itt szeretnék nekik köszönetet mondani azért a végtelenül profi facilitálásért, amit a közműves és a kertész, tájépítész szakemberek közötti szakmai viták során nyújtottak) ismét egy korszerű, a XXI. század kihívásaira reflektáló szabvány született, amelybe beépültek a fák védőtávolságairól rendelkező szabvány legfontosabb megállapításai. (Te jó ég! Lett egy zöld közműszabvány! Magyarországon! Csoda történt!)

A lelkesedésem annak szól, hogy először az elődöm, Morbitzer Dezső fogalmazta meg egy Budapesti Hírlapnak adott interjúban, hogy "A kertészet közreműködése nélkül a városkép sivár, szürke kőtömeg, amit az építészet remekei sem tesznek vonzóvá. […] A kertészet jelentősége és munkája a valóságban a város egyéb közműveivel egyenlő". A bökkenő, hogy erre a nyilatkozatra 1937. áprilisában került sor. 84 éve! Azóta nincs megoldás arra a gyakorlatban, hogy a fák és közművek egyenrangúak legyenek. Ekkor adta azt a programot Morbitzer, hogy a fasornak is közműnek illene lennie.

Ha szövegesen ez nem is jelenik meg, a fasor ezentúl hivatalosan is “közmű” lett, nem olyan “tereptárgy” vagy lekapcsolható layer, amit nem kell figyelembe venni a közműfektetések során. Még egy fontos új momentuma a szabványnak fásítási oldalról, hogy leírja a védőcsőkötegben vagy védőcsőtömbben való elhelyezés szabályait. A Magyarországon még nem gyakori technológia egy rendkívül előremutató fejlesztés, amely segítheti annak elterjedését, különösen azokon a területeken mint pl. a zöldmezős beruházások vagy ahol a közművezetékek elhelyezésére és fás szárú növények telepítésére szolgáló terület várhatóan kevés. A technológia alkalmazásával (például teljes útrekonstrukciók, vagy járdarekonstrukciók során) elegendő közműmentes sáv maradhat a fasor telepítésre a jelenlegi fásításokat gátló közműspagetti helyett. Nemrég láttam az E.ON reklámját, amiben elköteleződött a klímatudatos megoldások mellett. A nemzetközi reklámkampány magyar verziójához Diana Ürge-Vorsatz is az arcát adta, aki személyesen is elkötelezett a városi hőszigetek csillapításában. Az ELMŰ, a Magyar Telekom, a Vodafone (UPC), az MVM, azaz a nagy kábelszolgáltatók és elektromos közművek ütemeltetői rendre kommunikálnak a zöld megoldások mellett. Itt a lehetőség, hogy a védőcsőkötegek és védőcsőtömbök tömeges alkalmazásával a járdák alatt eltávolodjanak a fasoroktól, lehetőséget adjanak a települések számára, hogy beférjen a fasor és élni legyen képes a gyökérzetével együtt. Nagyon számítunk rá, hogy partnerek lesznek ilyen rekonstrukciókban, ezeknek a cégeknek a tevőleges segítsége - s ami még fontosabb: az egymással való együttműködése! - nélkül nem fogjuk tudni fenntartani és fejleszteni a fasorainkat. Tényleg eljött a tettek ideje.

A szabvány (először a magyar gyakorlatban!) foglalkozik az épített közművek és a közterületen lévő fás szárú növények kapcsolatával, valamint előírásokat ad meg a fák és egyéb növényzet kapcsolatára az épített közművekkel. A szabványról bővebben itt lehet tájékozódni: https://tinyurl.com/2jba5xak

Zöldfelületi szakértői oldalról Vilmos Szaller faápoló és favizsgáló szakember (FŐKERT, Magyar Faápolók Egyesülete), Tamas Sandor tájépítész mérnök (Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész tagozata, S-tér Kft) és jómagam segítettük ezt a folyamatot. Kis lépés ez az emberiségnek, de hatalmas ugrás a közterületi fáknak!