A „szivacsváros” olyan természetalapú megoldás, amely a városi tájat, a zöldfelületi rendszert és különböző intelligens megoldásokat használ arra, hogy a vizet a forrásánál visszatartsa, lelassítsa az áramlását és a folyamat során tisztítsa azt.

Részletek: https://greendex.hu/hogy-kepzeljunk-el-egy-szivacsvarost/

Magyarországon egyelőre kis léptékben találhatók ilyen esőkertes példák, amik a szivacsváros kialakításának fontos elemei, Nyugat-Európában azonban egyre több helyen tervezik ilyen szemléletben a városi közterületek átalakítását. A legközelebbi példa Bécs, amely az ún. Schwammstadt plan keretében tervezi hosszú távon a város vízgazdálkodási rendszerét.

Ahogy a projekt oldalán írják: "A szivacsváros elv biztosítja, hogy a városi fák fennmaradjanak az utcai térben. Ez egy innovatív rendszer, amely lehetővé teszi a nagykoronás fák egészséges fejlődését burkolt területeken, és föld alatti vízvisszatartó teret hoz létre az esővíz számára. A szivacsváros elve a fák esetében építési módszer és nem építési termék.

A fák gyökérterülete burkolt felületek (járdák, parkolók, utcák) alatt feküdhet anélkül, hogy kárt okozna. Ehhez az út alépítményének megfelelő szerkezettel kell rendelkeznie, amely megfelel az útépítés műszaki követelményeinek és a fák biológiai követelményeinek egyaránt. A járulékos hatás a csapadékvíz visszatartó tér kialakítása, amely tehermentesíti a csatornarendszert és száraz időszakban a fákat is ellátja.

Hogyan működik ez a "szivacs" a felszín alatt?

Ahol fokozott gyökérnövekedés kívánatos, ott úgynevezett durva aprítékot (szűk szemcseméret-eloszlású durva aprítékot) terítenek és tömörítenek. Ez a vázszerkezet a terheléseket, pl. a közlekedési terheket az altalajba vezeti. A durva apríték között megmaradó nagy üregekbe a fa tápanyag utánpótlásáért felelős ásványi és szerves komponensekből álló finom aljzatot iszapolják. Gyökerező pórusrendszer jön létre: a durva pórusok lehetővé teszik a levegő és a víz behatolását a talajba, és elosztják azokat. A finom pórusok visszatartják a vizet, és részben elérhetővé teszik a növények számára. A városi fák gyökerei hosszú távon levegővel, vízzel és tápanyaggal vannak ellátva. Ez az egészséges és termékeny fák előfeltétele."

További részletek a projektről: https://www.schwammstadt.at/

Rangos díjat kapott Bécs a fák kiemelt kezeléséért, a Fák Európai Városa (ECOT) elismeréssel tüntette ki Bécset az európai faápolók tanácsa (European Arboricultural Council – EAC). A díjjal a szervezet azt a kiemelkedő elkötelezettséget ismerte el, amelyet a bécsiek a saját városuk ökoszisztémája iránt tanúsítanak, valamint a városvezetésnek azokat a lépéseit, amiket innovatív intézkedései révén a változó éghajlati viszonyokhoz való jobb alkalmazkodás érdekében tett.

Részletek: https://magyarmezogazdasag.hu/2021/11/10/rangos-dijat-kapott-becs

Egy megvalósult példa az elvek alkalmazására a megújuló bécsi Zollergasse. Itt 25 éves fák, vízfolyás, pergolák és sok zöld kínál majd enyhülést a nyári kánikulában. 

Részletek: https://www.octogon.hu/epiteszet/a-szivacsvaros-elv-alkalmazasaval-teszik-klimabaratta-a-becsi-zollergasset/

FRISSÍTÉS:

https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/5454080251302488

Tåsinge tér felülnézetből. Forrás: David Bravo, 2018 // LYTT Architecture

Csizmadia Dóra a masfelfok.hu-n megjelent cikkében egy távolabbi példán keresztül mutatja be a városi csapadékvíz-gazdálkodás új szemléletét. A koppenhágai példa számos tanulsággal szolgálhat a hazai lehetőségeket tekintve is.

https://masfelfok.hu/2020/12/16/ut-a-vizerzekeny-varosokhoz-uj-szemlelet-a-varosi-csapadekviz-gazdalkodasban-iii-koppenhaga/

A dán fővárosban egy 2011-ben történt hatalmas esőzés adta meg a végső lökést a csapadékvíz-gazdálkodás átgondolására. 15 cm csapadék hullott két óra alatt – ekkora eső az adatok alapján ezer évente csupán egyszer történik –, de aggasztó jel volt az is, hogy csupán három évre rá egy olyan mértékű felhőszakadás sújtotta a várost, mely elméletileg csak száz évente fordul elő. Az elöntött belvárosban üzletek százai kerültek víz alá, és fennállt a veszély, hogy még egy hasonló esetnél a biztosítók többé nem fizetnek a károkért, ami hosszú távon a belvárosi kereskedelem végét jelentette volna.

A városvezetés felismerte, hogy a múltbéli csapadékadatok már nem adnak releváns képet a tervezéshez, és olyan koncepcióra van szükség, ami felkészíti a várost a klímaváltozás hatásaira. A megoldás kidolgozásában az önkormányzat, a városi víz- és csatornázási művek, az útkezelő, továbbá meghívott szakértők és a vízgyűjtő terület felsőbb szakaszain fekvő szomszédos önkormányzatok vettek részt. Így született meg a 2011-ben kiadott Klímaadaptációs Akcióterv részeként a Cloudburst Management Plan, azaz magyarítva a „Felhőszakadás kezelési terv”, mely száz évre tekint előre Koppenhága klímájának várható változásaira.(Clemmensen et al., 2015)

A hazai adaptációhoz segítséget nyújt a Magyar Urbanisztikai Társaság Városklíma kalauza:

https://www.mut.hu/index.php?module=news&action=getfile&fid=182647

Csizmadia Dóra egy másik cikkében a városi csapadékvíz-gazdálkodás lehetőségeit járta körül:

https://masfelfok.hu/2020/12/17/kezelhetoek-lennenek-budapest-csapadekviz-problemai-uj-szemlelet-a-varosi-csapadekviz-gazdalkodasban-iv-klimavaltozas/

A tágabb média ingerküszöbét a kínában bejelentett szivacsváros-tervek keltették fel, amelyek egész más lépétkűek lehetnek, mint az európai példák. Erről az index és az euronews cikkeiből tudhatunk meg bővebb információt:

https://index.hu/techtud/2020/05/05/klimavaltozas_kina_szivacsvaros_europa_vizvisszatartas_vizelvezetes/

https://hu.euronews.com/green/2021/11/16/kinai-szivacsvarosok-az-arvizek-megelozesenek-forradalmi-ujragondolasa

Berlin is készül a megváltozó városi klíma minél előrelátóbb adaptációjára, szintén a szivacsváros elvek alkalmazásával:

https://www.lakaskultura.hu/felujitas/epitkezes/hallottal-mar-szivacsvarosokrol/

FRISSÍTÉS:

Budapest is készül a klímaválságra: https://qubit.hu/2022/06/02/uj-utvonalakon-kozlekedo-locsolokocsikkal-ivokutakkal-es-husito-szigetekkel-keszul-budapest-a-kanikulara