„Merőben új jelenség, ami Balaton-szerte már több helyen okozott nádpusztulást az elmúlt egy-két évben.” „Az stégekkel, stégbejárókkal abszurd a helyzet, a vízügy nyakába próbálnak varrni mindent úgy, hogy közben nem biztosítják hozzá a pénzügyi hátteret.”

Nádpusztulás Alsóörsön (Forrás: BLKI)

Ezeket Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa mondta a napokban, a Balatoni Szövetség közgyűlésén tartott előadásában a térség polgármestereinek.

Az újkeletű nádpusztulásokról kifejtette, öt helyen, főleg az északi parton, olyan intenzív folyamatok zajlottak le egy-két év alatt, amit korábban egyes helyeken 20-30 év alatt lehetett csak megfigyelni.

Ilyen még nem volt

Ilyen jellegű, és ilyen gyors folyamatokat még nem írt le senki és én sem tapasztaltam, és még nem tudni az okát. Annyit látunk, hogy míg régebben, a 70-es , 80-as években a nádas a tó vízfelöli oldalán kopott el, most a belsejében pusztul. Az alsóörsi és az ábrahámhegyi nádpusztulásokat a méretük miatt a közelmúltban ismét megvizsgáltuk, reméltük, hogy tavaszra történik valamilyen regeneráció, de ennek semmi jele

– mondta a kutató.

Beszélt arról is, hogy „körbelaktuk” a Balatont, ami már bizonyítottan nem kedvez a nádasnak. Annál kevesebb őshonos, odaillő faj található a vízparti nádasokban, minél magasabb szintű az urbanizáció, a beépítettség az érintett partszakaszon. Ez például Siófokon, Balatonfüreden is jól megfigyelhető – jegyezte meg.

A Balaton 12 négyzetkilométernyi nádasa a Balaton felszínének csak 2 százaléka. A tó 240 kilométer hosszú partszakaszának már csak egyharmadán találhatók természetesnek mondható körülmények, de azok egy részén is feldarabolt a nádas.

Büntetlenül 

A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy stégbejárók tömege szabdalja fel sok helyen a növényzetet büntetlenül évtizedek óta, ami szintén nádpusztulásához vezet. Márpedig a tóparton kiirtott vegetáció akár algásodáshoz vezethet. Megjegyezte, a jogszabályok szerint be kellene gyűjteni az illegális stégeket, de nincs rá forrás. Abszurdnak nevezte a helyzetet. „A vízügy nyakába próbálnak varrni mindent úgy, hogy közben nem biztosítják hozzá a pénzügyi hátteret” – fogalmazott.

Mint egy kiskutya

Tóth Viktor szerint a legfontosabb lenne a 180 fokos társadalmi szemléletváltás.

Például egy négyzetméternyi nádas kaphasson legalább akkora jogi védelmet, mint egy kiskutya. Annál is inkább, mert ökológiai, limnológiai, és a biodiverzitás szempontjából sokkalta nagyobb a jelentősége, és mert az elmúlt pár évben, esetenként hathatós emberi „segítséggel” 6-7 hektárnyi tűnt el szokatlan gyorsasággal

– hívta fel a figyelmet.

Ha az eseménysorozat folytatódik, állami segítségre lesz szükség a probléma kivizsgálására és a helyzet elhárítására – hangsúlyozta.

Pomogyi Piroska, aki nyugdíjazása előtt évtizedekig kutatta a Balatont, hosszú évek óta próbálja megértetni az emberekkel és a döntéshozókkal: „ha nincs nád, nincs Balaton„.

Bejárókkal felszabdalt, pusztuló nádas Ábrahámhegyen (Forrás: BLKI)

Pusztuló nádas az alsóörsi nagy partbeépítés közelében (Forrás: BLKI)

Forrás: hirbalaton.hu