Tekintsd meg a hír részleteit

  • Főoldal
  • /
  • Hírek
  • /
  • Papp Katalin emlékére II. - Farkas Ágnes írása
Papp Katalin emlékére II. - Farkas Ágnes írása
Közzététel időpontja: 2022-06-20 22:40:57
  • Hírek

Kollégából barátnő

Tavaly névnapjára leptem Katit a „Bölcs erdő titkai” c. könyvvel, ami különleges szemlélettel mutatja be, hogy a fák társas élőlényként milyen erős közösséget alkotnak, központjuk az anyafa, ami élteti, összeköti a társait. Nem gondoltam volna, hogy pár hónappal később a kórházban elmondja majd, hogy ez a könyv motiválta, hogy egy erdőben legyen a nyughelye. Ott szeretne pihenni, ahol a gyökerek átfonják majd az urnáját, egy közösség részévé válik, így nemcsak a lelkünkbe szőtt aranyfonálként marad velünk.

Hálás vagyok a sorsomnak, hogy az elmúlt húsz évben sokat dolgozhattunk együtt Katival, szakmailag remekül kiegészítettük egymást.  Végtelen fantáziája, amivel megálmodott egy-egy parkot, kertet gyakran ütközött a költségkeret, a meglévő közművek gátjaiba, olykor a megrendelők szűklátókörű szemléletébe. Ezeknek az akadályoknak az átugrásában tudtam őt segíteni az én gyakorlatias parképítési múltammal. Jó páros voltunk, mert megvolt az egymás tudása iránti szakmai alázat közöttünk. Lassan a kollegiális viszony igaz barátsággá formálódott, sokszor a személyes gondolataink  megbeszélése tovább tartott mint az ágyazati rétegrend pontosítása, egyre több időt töltöttünk együtt szakmán kívül is közös programokon.

Sok éve tartó betegségét olyan máltósággal viselte, amit senki mástól nem láttam. A kórral szembeni csatáihoz a családja mellett a szakmájából merített erőt. Amikor egy-egy felkérést, megbízást elfogadott, felhívott, hogy „Helyzet van, Ági !” A szája azt mondta, hogy nehéz feladat, nem is tudja, hogy oldjuk meg, de a tájépítész lelke ilyenkor szárnyra kapott, már látta maga előtt a park rejtett zugait, az évelőágyak virágzó szövetét, az íves sétányokat. A tervezés számára nemcsak gyógyír volt, szeme ragyogott, lelke felpezsdült, megtelt életkedvvel, olyan volt mint egy szerelmes kamasz. 

Kati a Kertészeti Egyetemen táj- és kertépítész szakon 1983-ban szerzett diplomát, szakmai útja a Környezetvédelmi Intézetben, majd a Vízügyi Tervező Vállalatnál kezdődött, később közel 17 évig dolgozott Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalában a Környezetvédelmi Ügyosztályon. Saját tervező irodáját, a Kert-Vonal Bt.-t 2003-ban alakította meg, a „kertvonal” egy hivatalos, apeh által is legalizált formája volt a tájépítész lényének, a mi közös szakmai múltunk háttere. Összes munkánk felsorolására nem vállalkozom, csupán főbb terveit mutatom be.

Három budapesti közpark megtervezésével indítottunk 2003-ban, a VIII. kerületben a Losonci tér, Nap tér és Molnár Ferenc őrzi a gondolatait, aztán jöttek társasházak, irodatömbök, tanuszodák, piacok engedélyezési és kiviteli terveinek kertépítészeti szakági munkarészeinek elkészítése. Szabó János építésszel kialakult kapcsolat révén Békéscsaba belváros közterületeinek rendezési tervezésébe is bekapcsolódhattunk, Vésztőn több közterületi és intézmény kertet tervezhettünk, Siófokon a csodás platánokkal szegélyezett Petőfi sétányra is készült revitalizációs tanulmányterv.

Több építésziroda szakági tervező csapatával dolgozott a kertvonal közösen, a főváros szinte minden kerületében, több agglomerációs, néha még Somogy megyei település óvoda, iskola kert terveire is került kertvonalas pecsét. Nem volt egyik sem egyforma, semmi sablont nem alkalmaztunk, Kati mindig az adott környezetre álmodott kerti tereket, gondosan kiválasztva az adottságnak tekintett fákat, növényeket. Az épített objektumokkal már kevésbé bánt ilyen óvatosan, hiszen azok szerinte átépíthetők, a szakági tervezőkkel sem félt vitatkozni annak érdekében, hogy a kert térszerkezete olyan legyen, ahogy ő szerette volna, nem azonosult azzal, hogy a legrövidebb bekötési útvonalon vezessék a „tyúkbeleket” a talajban.

Nemcsak építész, de tájépítész irodák is kiaknázták Kati szakmai tudását, több Fővárosi nagy ívű tájépítészeti zöldfelületi rendszer fejlesztési koncepció tervében és vidéki település szabályozási tervének vagy tájvédelmi koncepciójának elkészítésében dogozott közösen tájépítész kollégákkal együttműködve. Mindenki szeretett vele dolgozni, mert szakmázás mellett mindig kaptunk időt tőle, hogy egy-egy érdekes, főleg művészeti vagy kulturális témát kitárgyaljuk egy finom tea mellett.

Kiemelnék a rengeteg kertépítészeti terve közül három helyszínt, Budapesten a Terézvárosban a Hunyadi téri park (2012) és a Benczúr kert rekonstrukció (2015), a XIII. kerületben a Kárpát utcai közpark, a „Kárpát terasz” (2014). Ezeknek a parkoknak a tervezési időszaka igazi mézeshetek voltak számára, a gondolatok kihordása, tervlapra öntése felvillanyozta. A kivitelezés alatt sem engedte el gyermekei kezét, ott volt a legfontosabb pillanatokban, hogy olyanná válhasson a park, mint ahogy ő elképzelte.

Amikor elbúcsúztam tőle a kórházban, azt mondta, nincs hiányérzete, kerek volt az élete, amit adott azt őszintén és jó szívvel adta, amit kapott, az boldoggá tette, amit nem kapott meg, azért nem sóvárog, az emlékerdő anyafája majd átöleli.

Farkas Ágnes

Kommentek(0)