Kedves Barátaim, Szomszédjaink, Mindenki, aki ismerte a Feleségemet, Horányi Ágnest.
Szeretném mindnyájótókat tájékoztatni arról a szomorú eseményről, ami a Családunkat, közöttük engem is ebben a hónapban ért.
Kedves feleségem Horányi Ágnes 2024 szeptember 5.én 78 éves korában hirtelen elhunyt.
Évtizedes szokásunknak megfelelően az 1957.-ben összeállt baráti társaságunk élő tagjai minden évben rituálisan együtt ünnepeltük augusztus 20.-át, Szent István Napját. Igaz, hogy 1957-től folyamatosan fogyatkoztunk. Így történt ez az idei évben is, mert ebben az évben 2024-ben 9-en kezdtünk ünnepelni szeptember 2.-án, de szeptember 5.-én már csak 8-an tértünk haza!
Röviden. Ágnes szeptember 5.-én reggel elment a Balatonrendes-Pálköve strandjára a napi úszására. Ilyenkor az Övé volt a Balaton. Így volt ez szeptember 5.-én reggel is.
A strandi kamerák alapján reggel 7. óra 30 perce körül ment be a tajtékosan hullámzó Balatonba. A továbbiakról nem tudunk, mert a fák a Balaton vízfelületét takarták.
A horgászok vették észre, hogy a hullámok visznek egy halottat a nádas felé. Ők értesítettek a rendőrséget, és a vízirendőrséget.
Én 9 óra környékén indultam a partra, hogy hazahívjam reggelizni.
Mikor megtudták a rendőrök, hogy keresem a feleségem kérdéseket tettek fel. Majd, mondták, hogy mutassátok meg. A halottban Ágnest ismertem fel. Olyan volt mintha aludna, de nem mozdult!
Ágnes, mint szenvedélyes jól úszó ez alatt a 3 nap alatt minden reggel elment úszni. Így történt ez szeptember 5.-én is. Általában egy órát úszott. Nem a hosszra gyúrt, hanem az időt tudta mérni.
Tavalytól, úgy döntött, hogy ez a reggeli egy óra jó arra, hogy kihasználja az úszási időt, és a szeretteiért, a betegekért, a lovagrend tagjaiért, és a hazáért zavartalanul tud imádkozni. Ekkortól kezdett úszás közben Rózsafűzért imádkozni. A medence fordulókat tudta számolni. Egy órán keresztül rótta a hosszokat, és a tizedeket.
Feltételezem, hogy ez így volt szeptember 5.-én is. A Balatonban nem volt forduló, hanem viharos szél által tajtékos hullámzás. Nem gondolt semmire csak arra, hogy mit fogadott meg! Nem számolt azzal, vagy nem vette észre, hogy Ilyenkor ki szokott alakulni a tajtékzó hullámok felszínén egy finom mikro-szemcsés páraköd. Ezt az úszó a vízben nem veszi észre, de az úszás közben a levegővétel során lassan megtelik a tüdeje vízpárával. A szakirodalom azt mondja, hogy „belealszik” a vízbe.
Feltételezhető hogy Ő is így járt, mert semmi erőlködésre utaló nyomot nem találtak rajt. A vizsgálatok befejezése után tudtam Ágnestől elbúcsúzni, és a tavasszal kapott utolsó kenetet felfrissíteni. Ma már remélem, hogy a fiatalon elhunyt, de soha el nem feledett Édesanyjával, és építész Édesapjával közösen készítik a mennyei lakásunkat!
A temetéséről később tudunk és fogunk mindenkit tájékoztatni. Szándékaink szerint a hamvait a Budapesti Szent István Bazilika altemplomába helyeznénk örök nyugalomra. Egyelőre a hivatalos engedélyekre, és papírokra várunk.
A Gyermekeim, Unokáim, a Menyem, és a Vejeim csodálatosan viselkednek. Gondoskodnak rólam, és féltenek, hogy mivel tudják megkönnyíteni a fájdalmamat. Köszönet jár nekik, pedig ők is elvesztették az Édesanyjukat, vagy a Nagymamájukat.
Köszönöm, ha megemlékeztek róla, és kérlek benneteket, hogy foglaljátok imáitokba Őt!
Dr. Petrekovich Perjés András CSR.
Kommentek(0)
Ha hozzá szeretnél szólni, akkor regisztrálj az oldalon itt!