Margitsziget felújítása - Történeti áttekintés II.

A jelenleg folyamatban lévő Margitszigeti felújítások kapcsán egy cikksorozatot közlünk, amely a sziget kialakulásával, fejlesztési koncepciójával és a kiviteli tervek bemutatásával foglalkozik. Környezeti változások fejlesztés irányának, koncepciójának érzékeltetésére és a tervek bemutatására. A második cikk a történeti áttekintés második része, amely a rózsakert  építésével foglalkozik.

A jelenleg folyamatban lévő Margitszigeti felújítások kapcsán egy cikksorozatot közlünk, amely a sziget kialakulásával, fejlesztési koncepciójával és a kiviteli tervek bemutatásával foglalkozik. Környezeti változások fejlesztés irányának, koncepciójának érzékeltetésére és a tervek bemutatására. A második cikk a történeti áttekintés második része, amely a rózsakert  építésével foglalkozik.

A Rózsakert története

A Margitsziget déli közepén, a virágoskert környezetében található rózsakert egykor híres látványosságnak számított. József nádor 1796-ban pompás rózsakertet alapított (de régebben is lehettek rózsák a török háremhölgyek örömére, vagy az apácák idején), melyben a XIX. század végére a világ akkor ismert összes rózsafajtája megtalálható volt, 25 000-es tőszámmal. Emellett rózsakertészet is termesztett itt rózsatöveket.

1843-ban telepítette Tost Károly főkertész a rózsaligetet a nádori nyaraló szomszédságában. Az első ábrázolások egyike Arany János jegyzetei között található, ahol Rózsás névvel illet egy területet az egykori rózsakert helyén.

Az 1870-es években Magyar György vezetése alá kerül a margitszigeti kertészet. Ekkor alapították a szigeten a kereskedelmi kertészetet, a nagy rózsagyűjteményt – melyet rózsaligetként is említettek, ekkor terjesztették ki a „parkozást” az egész szigetre, természetesen már a megváltozott parkdivatot követve. Az épületek elé hatalmas virágágyakat telepítettek, az angol tájkerti részt fenyőcsoportokkal gazdagították.

Forrás:
Elektronikus Periodika Archívum
epa.oszk.hu

A margitszigeti rózsákról, Vasárnapi Újság, 1875. június 13.

„…A Margitsziget most a rózsák hona. A pompás virágok fölséges illatot sugárolnak ki, s még vonzóbbá teszik a tartózkodást e kies helyen. Van itt tömérdek rózsafaj, melyek kitűnő gondozásban részesülnek. Az igazgatóság rendelkezett, hogy minden fajú rózsa, mely a szigeten létezik, darabonként 10 krajczárjával megvásárolható. A dohánytőzs mellett levő füszerkereskedésben igazolási jegyek adatnak, melyeken a fizetett pénzösszegnek megfelelő számú rózsák kiszolgáltatása rendeltetik el. A szigeten levő rendőrközegek, és a kertészszemélyzet jogosítva vannak mindenkitől, ki rozsát hord, igazoló jegyének előmutatását kérni. A ki ily igazoló jegyet előmutatni nem tud, két forint bírságot fizet. Hiába, nincs rózsa tövis nélkül…”

A leghíresebb rózsakertészetekről a Vasárnapi Újság, 1885. szeptember 27-i számában a következőket írja:

„…A felett is sokat vitatkoztak már, hogy hol van legvirágzóbban kifejlődve a rózsatenyésztés. Korábban kétségtelen, hogy Francziaország és Anglia álltak a rózsatenyésztés élén, az utóbbi húsz év alatt azonban a német tenyésztők híre is nagyot emelkedett. A bajor királyi ház e tekintetben is első helyen áll s elég a Miksa király által a starenbergi tón teremtett hűes rózsaszigetet említeni, vagy a mostani király által Chimseeben berendezett nagyszerű rózsatelepeket. De József főherczég margitszigeti kertészete is méltán állitható ezek mellé, s világgá kürtölte a magyar és a Magyar-rózsák hírnevét.…”

Részlet, Vasárnapi Újság, 1899. június 4.számából

„…Az alcsuthi kertészet óriási rózsakészletét ide helyezik át...”

1929-ben a margitszigeti Rózsakertben, a filagória közepén avatták fel Körmendi Frim Jenő egészalakos márványszobrát, melynek ábrázolásmódjából egy új Erzsébet-kép bontakozott ki, eltérve a korábbi korszak gyakorlatától. A szobor egy kb. 80 cm kő talpazaton állt, kb. 120 cm ruskicai márvány, egész alakos nőalak volt. Felirata: "Erzsébet"- volt.  A szobor 1944-45-ben elpusztult.

A margitszigeti rózsakert és környéke 1929-ben

Forrás:
Kevély László, Főkert NZrt
Erzsébet szobor és mögötte fémpergola X-motívummal
Forrás:
Kevély László, Főkert NZrt

1933-ban a „Szent Margit-sziget Rt.” kertészetét szanálják. Ekkor a főváros 1743 ezer pengő óriási tőkét és kamatot elenged. A sziget parkját eléktelenítő régi virágházakat, trágyatelep melegágy telepet, a kereskedelmi kertészetet kitelepítették az óbudai hajógyári szigetre, ahol 150 holdat vett birtokba. Ebből 10 hold a kereskedelmi rész, 12 üvegházzal és rozáriummal.

A Rózsakert és környéke 1953-ban

Forrás:
Kevély László, Főkert NZrt

A kertészet 1964-ben jelentős beruházásokat eszközölt. Közrejátszott ebben az is, hogy a felszabadulás óta ekkor kapták a legnagyobb költségvetést. Ennek köszönhető a rózsakert teljes felújítása, területének átalakítása modernebb szempontok szerint. A régi rózsakert ugyanis már nem felelt meg feladatának. A sziget egykori ékességei, a rózsák nem tették már a kívánt esztétikai hatást a sokszínű virágellipszis mellett. Ezért kezdték meg a terület teljes átalakítását 1964 tavaszán. Kettős pergolasort létesítettek futórózsák számára, sőt a tér élénkítésére két vízmedencét is készítettek.

1963 körül a teljes sziget területén, 5 558 m2-en, 35 800 rózsatő fejlődött. Ebből a rózsakertben 3 520 m2-nyi rózsaágy és 24 253 rózsatő volt nyilvántartásban. 1967-ben a teljes területen 2 982 m2-re, a középső szigetrészen pedig 2 782 m2-re csökkent le a rózsaágyak felülete.

A rózsakerti 71 m2-es kismedence és a virágoskert, 1965 körül.

Forrás:
Kevély László, Főkert NZrt

A Rózsakert mai formáját a második ütemben, Nemesné Kucsovszky Annamária terve alapján, 1976-1977-ben történő átalakítás nyomán nyerte el. „Mozaikszerűen helyezve el a hatalmas gyepfelületen a virágágyakat. Szegélyül a bazaltkockát választották…” –olvashattuk egy akkori tudósításban. Az átépítés során új ágyak mérete: 3 x 3 m; 3 x 6,8 m; 6,8 x 6,8 m. A frissen elkészült rózsakertben az első évben, 1977-ben még egynyári virágbemutatót tartottak, mivel csak az után történt a rózsafajták telepítése. Ekkor került sor a Palatinus stranddal szemben, az idős, nevezetes platán fa – a „Hétvezér platán” – alatti pihenő kialakítására. Többek között az alsó rózsakertben ekkor telepítették a különböző örökzöldeket a kis medence szomszédságában.

2000 novemberében a rózsaágyások szegélykövének eltávolítása után, az ágyások talaját 35 cm mélységben kitermelték. A talajcseréhez a rózsakert mögött keverték az anyagot, mely deponált talaj savanyú tőzeg – max. 3,8 pH – és rostált komposztból állt. Összesen 129 m3 kevert talaj került vissza az ágyakba, 30 cm-es magasságban. A szegélykövek visszahelyezése után 1200 m2 füvesítés történt. A növények beültetése után a 431 m2–nyi rózsaágy talaját 35 m3 kéregzúzalékkal terítették le.

A 2 313 tő rózsa növényanyaga a következő volt: 760 db teahybrid, 1160 db floribunda, 200 db polyantha, 40 db törpe, 24 parkrózsa, 35 futórózsa, 94 db magastörzsű rózsa és a rózsával nem beültetett ágyakba pedig 966 db Buxus került. A padok és a pergola tejes felújítása is megvalósult. A rózsakertben a kertészeti munkálatokkal párhuzamosan újonnan kiépítik az öntöző-rendszert, mely a gyepterületet és a rózsafelületeket öntözi. Tehát a parktörténeti szempontból fontos Rózsakert többszöri átalakítás során nyerte el végső, mai formáját.

 

Szerzők: 

Szalkai Adrienne (Főkert Mérnök Iroda kft.)