Gyula kálvária építése, makró és mikro téralakulások, idősíkok

Kategória: 

Azzal a példával találkozhatunk jelen esetben is amire az UNESCO Városi Történeti Tájra Vonatkozó Ajánlások érvényesek- amit fordításban éppen most bocsájtott közre az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság. A várostól távol lévő, attól elszakadó kálvária építésének XX. századi periódusa II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmára készült el speciális szempontok szerint, mint kétezer évet átívelő tér.

Gyulán a Kálvária a várostól távol lévő, attól szinte érthetetlen módon elszakadó, nehezen is található helyen látogatható. Építésének XX. századi periódusa, a barokk kálvária kápolna kiegészítése stációoszlopok soraival, és a környezetrendezés, speciális műemléki- és természetvédelmi, szempontok szerint történt.
A kálváriák jellegzetesen barokk építmények. Kialakulásuk a Jeruzsálemben tett sok keresztény zarándok úthoz köthető. Mivel Jézus Keresztútját sokan nem kereshették fel ezért a Szentszék mintegy megjelenítve a jeruzsálemi  keresztáldozat helyét,engedélyezte a kálváriák építését. Elsősorban Szent Lénárd ( 1676 -1751 ) római ferences szerzetes nevéhez fűződik nagyszámú kálvária létesítése. Magyarországon a XVIII. sz. - tól válnak elterjedtté.
A Keresztút egyes állomásai a stációk. Külső térben a stációk jellemzően téglából, kőből épített, faragott oszlopok, gazdagabban ráhelyezve, vagy fülkékben reliefekkel ábrázolt jelenetekkel készül. A 14 stáció és a végén a Golgota három kereszttel, szabadon állóan vagy kápolnában a táj egyedi épített alkotásai. Van amikor csak Golgota készül.
 
Gyulán a Harruckern Ferenc a korábbi huszárvár területén épült kastély átalakítását, bővítését is elhatározta, amihez Franz Anton Hildebranddal terveket is készíttetett. Az nem valósult meg viszont a Kálvária Kápolnát 1760-ban megépíttette. A kálvária kápolna itt egy kunhalomra épült.
A barokk szakrális építészeti alkotás helyszíne így az Alföldön nagy sűrűségben, Krisztus idejéig létesített kurgán, azaz sírhalom lett. Egy az e korban emelt őrhalom, vagy határhalom jöhet még esetleg számításba és a kiterjedése miatt az sem valószínű ,hogy egy bronzkori tell-el, azaz lakódombbal kellene számolnunk.
A kunhalmok is, hasonlóan a földvárakhoz ( mint a források, lápok, barlangok, víznyelők,szikes tavak is ) " ex lege" védett területek, tehát külön védetté nyilvánítási eljárás nélkül eleve országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek. Oltalmukról az 1996.évi LIII. törvény (Tvt.) 23 § ( 2.) bekezdés rendelkezik. A meghatározás szerint : "a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális, örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű amely kimagasló jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak".
 
A gyulai kálvária kápolna egy terű, belépővel nem rendelkezik. A Golgota faragott barokk szobor együttese,  a kápolna nagy ívével nyit a tájra. Távol vagyunk a kastélytól és távol templomtól. Ha valaki ma felkeresi ezt a helyet, gyalogosan kisebb túrának is beillő módon, nem talál összefüggéseket, hogy eredetileg mi határozta meg az építés helyszínét azon kívül, hogy egy ilyen domb igen jó adottság az Alföld síkságán.
A kastélyt Gyulán, 1723 -ban Harruckern János György  építtette. Gyula városát,és többek között Kígyóst - amit ekkor pusztaként említenek majorsággal, szőlővel, lakóházakkal -Harruckern János György leányának unokája Grueber Terézia kapta. Az Ő házassága révén Wenckheim birtok 1798 -tól majd egy újabb nagy gyulai tűzvész után 1801 -ben Almássyaké a kastély, Kétegyházával együtt.A város fejlődése jól nyomon követhető a térképeken is. A várost Délről abban a csomópontban lehetett megközelíteni ami a Fehér - Kőrös átkelő helyhez vezettek. (1)
1. ) kép
Gyula ,Aradra vezető út, Kápolna, a Bárdos -ér a híddal, Vályogvető hely 1810
Az egyszerű gázló, átkelőhelyen később fagerendákból épült átjáró volt majd 1807- 1808 - ban Vertich József tervei szerint Zigler Antal épített 4 nyílású tégla hidat, a Bárdos hidat. Vámszedő hely is lett, mert a hídvám szedését Mária Terézia engedélyezte ott ahol a földesúr építette a hidat. A kápolna a városi átkelőhelyhez, később hídhoz vezető utak látókörében épült meg ( 2).
Azzal a példával találkozhatunk jelen esetben is amire az UNESCO Városi Történeti Tájra Vonatkozó Ajánlások ( 2011. november 10.) érvényesek- amit friss fordításban éppen most bocsájtott közre az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság ( 3. ) -- még ha itt egy már régen megkezdődött városi alakulás történetéről van is szó. A sok ajánlás közül most kiemelve: " .....a gyors és a gyakorta ellenőrizetlen fejlődés átalakítja a városi területeket és azok környezeti összefüggéseit, ami világszerte a városi örökségnek a közösségi értékekre nézve, súlyos hatással járó széttördelését és lerombolását okozhatja "
Mindenképpen fontos tisztáznunk az eredeti táji összefüggések rendszerét, mert ha csak részben is de utalnunk kell ezekre, minden számunkra adódó lehetőséggel élve.
2.) kép
A barokk Kálvária - kápolna a Bárdos- híd látókörében, 1780 ban
 

 
 
3.) kép
A helyreállított Bárdos - híd, ma már távol a víztől a kálváriától is
Miközben a fa szoborcsoport restaurálását végezték a műhelyben ( 4 ) a kálvária kápolna épületének helyreállítása is folyt. A geodéziai felmérésekkel, helyszíni bejárásokkal elkezdhettem azt a különleges tervezési munkát ami igazán ritkán adatik meg egy tervezőnek: egy kálvária, a stációk és a környezet tervezése ( 5.).
 
Ahhoz, hogy műemlékvédelmi, és természetvédelmi kötelezettségek teljesülhessenek a következő feltételrendszer teljesítését tűztem ki célul: A. ) A kurgán védelme érdekében a meglévő terepfelszínt bolygatni csak 10 cm körül lehetséges  B.) A terepfelszín mélyebb bolygatása csak pontszerűen, megfigyelés mellett lehetséges a stációk alapozásához. C. ) Az egyenletes járószint kialakításához a földfeltöltés minimális mértékben megengedett D.) A lejtős terepen deszkákból alakítható lépcsőzés ha ezt a forgalom igényelné E.) A meglévő növényállományt, az Ördögcérna (Lycium Halimifolium ) cserjést a domb alján és oldalán körbefutóan meg kell őrizni F.) A stációk általában is az alföldi és a helyi építési hagyomány szerint és célszerűen is téglából épülhetnek.
 
A Kálváriák tömegeket vonzó eseménye elsősorban a Húsvét előtti Nagypénteki Keresztútnak ( Via Crucis ), Krisztusnak a Kálvária - hegyre vezető Fájdalmak Útját ( Via Dolorosa ) a Stációk szerint végigjáró, szertartás helyszínei. A stációoszlopok sorrendisége természetesen adott, de nyitott kérdés maradt számomra az oszlopokra kerülő jelenetek ( Kiss György szobrászművész alkotásai ) és az egész szertartási útvonal és az oszlopok közötti tér alakításának lehetősége. Ennek a lehetősége egyúttal a felfelé ívelő oszlopsor vizuális lehetőségeit is alakította, a dombtetőn a barokk kápolnával, benne a barokk szoborcsoporttal, a megfeszített Jézussal, a Keresztfa mellett Szűzanya, ahogy a himnusszal énekeljük: Stabat Mater dolorosa... Állt a fájdalommal terhes Anya .
4.kép)
Gyula Kálvária, Stációk terve, és környezet tanulmány , Kiss József 1996.ÁMRK
A történések a IV.- V.- VI. VIII. stációknál közvetlenül kapcsolódnak fontos, együtt érző szereplőkhöz: először Szent Anyjához amikor találkoznak, majd Cirenei Simonhoz aki segít vinni a keresztet, majd Veronika nyújt kendőt Jézusnak, és Jézus szól a síró asszonyoknak. Ezeket a stáció oszlopokat szorosabban, egymáshoz közelebb helyeztem el, ezzel szándékoztam kifejezni, hogy még érinthető a közelség. A X. stációtól, a keresztre feszítés és keresztről levétel, sírba tétel a XIV. stációig, és a harmadnapra feltámadt fénysugár vetül már egészen magasból.
 
Egészen magasból mint ahogyan a stációoszlopok befogadó karéjába érve, szűkebb, és egyre feljebb vezető ív mentén jutunk oda ahol már a kápolnára tárulnak ezek a stáció ívek, és a kápolnában, a Golgota fölött ott a barokk ovál nyílás ahol ott a fény és az ég.
5.kép )
Gyula Kálvária

A stáció oszlopok oly módon készültek egyszerű tű alapra, M= 1:10 részletes terv szerint, hogy fél tégla is alig akad, ma is csak a fa cseréptartó, fedő léceket kell felújítani,

Az idő síkok tekintetében még fontos megemlékeznünk, hogy a Kálvária átadására 1996 - ban került sor II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmára. Most már Húsvétra készülve közeleg II. János Pál pápa szentté avatása is, aminek napja a Húsvétot követő vasárnap, lesz amit a Szentatya 2000. május 5.-én az Isteni Irgalmasság Ünnepének nyilvánított. Egy időív ez is. Talán éppen Jézus idejében alakított alföldi kurgán építésétől 2014. április 27. Rómájáig.
 
Jegyzetek:
1.kép) Erkel Ferenc Múzeum, Gyula
2.kép) Gyulavári, Wenckheim -Almássy Kastély- Múzeum
3.) A Történeti Városi Tájra Vonatkozó UNESCO Ajánlás,  Dr. Fejárdy Tamás DLA ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Főtitkárának közreadásával.
4.) A szoborcsoport restaurálását az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ restaurátorai végezték Bokorné Varsányi Zsuzsanna vezető restaurátor, Gárdon Kornélia, Csizmadia Edit, Balázs Gyula
5.) Gyula, Kálvária Stációk Terve és Környezetrendezés:Kiss József táj -és kertépítész ,Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, 1996. Budapest, Forster Központ, Tervtár
6.)Kivitelezés Dél Alföldi Műemlék Helyreállító Kft. Hőhn József és a Regionális műemléki felügyelő ; Széphegyi Làszló  .
7.) Gyula Rk. Templom Plébànosa az épìtés idején :Dr. Kovàcs József volt 
Fotók: Kiss József
Szerzők: 

Kiss József Kós Károly díjas táj -és kertépítész