Alapfogalmak

 

Aktívtető: Födémen épített, közvetlenül és/vagy közvetve hasznosítható felület, amely ökológiai és/vagy ökonómiai előnyökkel bír (tetőkert kialakítás, energiahasznosítás, víztározás, gépjármű és gyalogos forgalom, stb.).

Általános mezőgazdasági terület: Olyan árutermelésre szánt területfelhasználási egység, ahol a mezőgazdasági tevékenységgel és kiegészítő tevékenységgel összefüggő építmények helyezhetők el. Az általános mezőgazdasági terület tehát olyan kedvező termőhelyi adottságú, hagyományosan árutermelést szolgáló termőföldek területe, ahol a gazdálkodást, és a gazdálkodáshoz kapcsolódó üzemfejlesztéseket, agrárturisztikai fejlesztéseket más (pl. természetvédelmi, környezetvédelmi) jogszabályok nem korlátozzák.

Burkolt dominanciájú köztér: Olyan beépítésre nem szánt területfelhasználási egység, amely maximum 5%-ig beépíthető, jellemzően gyalogos burkolatokkal, utcabútorokkal, vízarchitectúrákkal, köztéri műalkotásokkal, az agóra, a rendezvénytér, az ideiglenes piac, a közterületi vendéglátás vagy a rekreáció funkcióit kiszolgáló egyéb állandó vagy mobil építményekkel tagolt és 100 m2-enként minimum 10 m2 zöldfelülettel rendelkezik.

Extenzív zöldfelület: Olyan zöldfelület, amelyet csak minimális mértékben gondoznak, területén a természeti és ökológiai törvényszerűségek többé-kevésbé zavartalanul érvényesülnek.

Extenzív zöldtető: Födémen épített, 8-20 cm termőréteggel borított, tág tűrésű növényfajokkal beültetett vagy vegetációs paplannal kialakított egyszintes (gyepszint) zöldfelület, amely megfelelő vízelvezetéssel rendelkezik, alapvetően alacsony fenntartási igényű és önfenntartó fejlődésre képes.

Épített környezet: a tudatos tervezési és környezetalakítási munka eredményeként a természeti környezetből létrejött tér, téregyüttes, táj, amely elsődlegesen az ember közösségi és egyéni életfeltételeinek megteremtését, jobbítását, segítését szolgálja.

Fásított köztér: Zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt közterületen vagy közhasználatra átadott területen létesült, legalább 25%-ban növényzettel fedett, közhasználatra szánt terület, maximum 2% beépíthetőséggel.

Félintenzív zöldtető: Födémen épített, 20-40 cm termőréteggel borított, tág tűrésű fűfélékkel, évelőkkel és/vagy alacsony cserjékkel beültetett egyszintes vagy kétszintes (gyepszint és cserjeszint) zöldfelület, amely megfelelő vízelvezetéssel rendelkezik, és rendszeres fenntartást igényel.

Intenzív zöldfelület: Olyan zöldfelület, amelyen belül az emberi beavatkozás és fenntartás a meghatározó, és amelynek rendszeresen fenntartásáról a tulajdonos, vagy az üzemeltető gondoskodik.

Intenzív zöldtető: Födémen épített, legalább 40 cm termőréteggel borított, gyepszinten zárt, cserje és/vagy lombkoronaszinttel is rendelkező zöldfelület, amely megfelelő vízelvezetéssel rendelkezik és funkciójában, kialakításában, fenntartásában a természetes talajon épített kertekhez hasonlítható.

Játszótér: jellemzően gyermekek részére fenntartott, játszószerekkel, sportolásra alkalmas területrészekkel ellátott közhasználatú terület.

Kertes mezőgazdasági terület: Olyan vegyes hasznosítású – jellemzően szőlő, gyümölcs, kert művelésű – egy tájszerkezeti (településszerkezeti) egységet alkotó területfelhasználási egység, ahol elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A gazdasági épületben az időszakos, illetve szezonális tartózkodásra szolgáló pihenő helyiség is kialakítható. A kertes mezőgazdasági terület a volt zártkertek területe, amelyek egy-egy önálló tájszerkezeti egységként a hobbi szintű gazdálkodást, vagy kiegészítő tevékenységként árutermelést is szolgálhatnak. Közös jellemzőjük azonban a felaprózódott telekszerkezet, a meghatározóan tárolást szolgáló, de „hétvégi házként” is funkcionáló gazdasági épületek sokasága, továbbá a jellemzően szőlő, gyümölcsös vagy kertművelés. A nagy kiterjedésű szőlő és gyümölcsös területek azonban nem sorolhatók ide.

Közkert: Zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt közterületen vagy közhasználatra átadott területen létesült, legalább 60%-ban növényzettel fedett, közhasználatra szánt terület, melynek mérete 200–10.000 m2 között van és legkisebb oldalmérete legalább 15 m.

Közpark: Zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt közterületen vagy közhasználatra átadott területen létesült, legalább 75%-ban növényzettel fedett, közhasználatra szánt, általában többfunkciós (pihenés, játék, sport stb. célját szolgáló) terület, amelynek mérete legalább 10 000 m2, legkisebb oldalmérete legalább 80 m.

Mezőgazdasági birtoktest: egy mezőgazdasági birtokközponthoz tartozó, attól - a közigazgatási egységtől függetlenül - legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége. A birtoktest területének szőlő vagy gyümölcsös művelési ág esetén legalább 5 ha-nak, egyéb művelési ág esetén legalább 15 ha-nak kell lennie.

Műtárgy: mindazon építményfajta, ami nem minősül épületnek és abban (azon) emberek csak karbantartási, közlekedési, játék, sport, pihenési céllal ideiglenesen tartózkodnak. (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki létesítmények, tájépítészeti építmények).

Ökológiai hálózat: a védett természeti területek és védőövezetük valamint a természeti, természet-közeli területek, ökológiai folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak összefüggő rendszere.

Szabadtér: Felülről nyitott, az időjárás hatásainak kitett, emberi használatra feltárt, építészeti, tájépítészeti eszközökkel alakított külső tér.

Tájépítészeti építmény: Mesterségesen is alakított terepen, épített szerkezetekkel, közlekedési felületekkel és növényzettel kialakított szabadtéri, jellemzően időszakos emberi tartózkodás céljára szolgáló, többnyire többfunkciós alkotás (pl. közpark, közkert, köztér, mesterségesen kialakított környezet, stb.), a települési zöldfelületi rendszer része. Területén belül további épületeket és műtárgyakat (pl. köztárgyakat, kerti építményeket, stb.) tartalmazhat.

Tetőkert: Födémen épített, intenzív, félintenzív és/vagy extenzív zöldfelületekkel tagolt, legalább 25%-os lombkorona borítottsággal rendelkező külső tartózkodótér (szabadtér), melynek részeként terasz, burkolt közlekedősáv, sport-, játszó-, és vízfelület is kialakítható, amely megfelelő vízelvezetéssel rendelkezik és a természetes talajon épített kertekhez hasonló funkciókkal, téralakítással rendelkezik, és rendszeres fenntartást igényel. 

Telek zöldfelülete: A teleknek az OTÉK vonatkozó melléklete szerint számított zöldfelülete. A zöldfelületi arány az így számított zöldfelület és telekterület (nyeles telek esetében a nyél területe nélkül) hányadosa. Minimum értékét a beépítésre szánt és egyes beépítésre nem szánt területeken, országos szinten az OTÉK határozza meg.

Települési nagypark: Zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt közterületen vagy közhasználatra átadott területen létesült, legalább 75%-ban növényzettel fedett, közhasználatra szánt, általában többfunkciós (pihenés, játék, sport stb. célját szolgáló) terület, amelynek mérete legalább 60 000 m2, maximális beépíthetősége pedig 5%.

Zöldfelület: minden olyan terület, amelyet növényzet borít. Gyep és cserjeszinten a borítottság akkor teljes, ha az egyedek kitöltik a közöttük lévő, rendelkezésre álló életteret. Fák törzsének közvetlen közelében –ahol a gyep és cserjeszint életfeltételei nem adottak- a zöldfelület méretét az el nem burkolt gyökérzóna adja. Lombos fák esetében a zöldfelület méretét a szabadon hagyott, burkolattal nem fedett gyökérzóna területe adja.

Zöldfelületi rendszer: A település klimatikus viszonyainak fenntartása, javítása érdekében döntően zöldfelületekből és vízfelületekből álló, hatásmechanizmusuk és térbeli elhelyezkedésük alapján egy nagy egységet képező települési szövet (alrendszer), amely az adott település ökológiai paramétereit, lakóinak pszichés és szomatikus érzetét javítja, egyes állatok számára élőhelyet biztosít, a város káros környezeti hatásait tompítja.

Zöldhálózat: Rekreációs célú közösségi használatú szabadterek (zöldterületek, városi terek, gyalogos, kerékpáros közlekedési területek) hálózata melyen a zöldfelületek jelenléte kondicionáló és esztétikai szerepkörük miatt hangsúlyt kap.

Zöldhomlokzat: Terepszinten termőföldbe vagy speciális kialakítású termőréteget tartalmazó, a mesterséges vízellátást biztosító szerkezetbe ültetett növényzet alkalmazásával homlokzaton kialakított vertikális kiterjedésű zöldfelület.

Zöldsáv: Közterületen, közhasználat céljára átadott területen létesített, közhasználatra szánt vonalas jellegű, természetes talajon létesített olyan zöldfelület, amelynek szélessége minimum 0,5 m.

Zöldterület: A település beépítésre nem szánt területeinek részben vagy egészben állandóan növényzettel fedett, más területfelhasználási egységhez nem tartozó közterületei, kivételesen közhasználat céljára átadott területei. (közparkok, közkertek).

Zöldterület biológiailag aktív része: A zöldterület azon területrésze, ahol a felszín növény és/vagy a természetes vízborítottsága 100%-os.

Zöldtető: Födémszerkezeten mesterségesen létrehozott, vízelvezetés, vízháztartás, vízszigetelés szempontjából megfelelő rétegrenddel megépített sík, teraszos vagy maximum 45 fokos hajlásszögű zöldfelület.