A Cinkotai Strandkert újjáélesztése

Kategória: 

Az egykori Cinkotai Strand Budapest 16. kerületében, Cinkota kerületrész központjában található. Helyi lakosként korábban sem volt ismeretlen előttem a strandfürdő története és jelenlegi helyzete. Kihívás számomra egy olyan terv megalkotása, amely tiszteleg a hely múltja előtt, ugyanakkor jól használható, korszerű rekreációs felületet hoz létre, amely egyúttal közösségi térként is funkcionál és szerepet vállal a kultúra, az értékek közvetítésében.

Az egykori Cinkotai Strand Budapest 16. kerületében, Cinkota kerületrész központjában található. Helyi lakosként korábban sem volt ismeretlen előttem a strandfürdő története és jelenlegi helyzete. Kihívás számomra egy olyan terv megalkotása, amely tiszteleg a hely múltja előtt, ugyanakkor jól használható, korszerű rekreációs felületet hoz létre, amely egyúttal közösségi térként is funkcionál, s az igényes szórakozás biztosításán túl szerepet vállal a kultúra, az értékek közvetítésében.

A strandkert története

A Budapesttel szomszédos Cinkota határában a 20. század elején sok városit vonzó, nagy üdülőtelepek jöttek létre, így a falu látványos fejlődésnek indult. A városi lakosok kitelepülésével új lendületet kapott a fürdőkultúra is: az 1920-as években helyi összefogással alakult meg a Fürdőtársulat, melynek közreműködésével a cinkotai HÉV-megálló mellett, egy egykori lóúsztató helyén megépült a Cinkotai Strandfürdő, mely 1926. július 8-án nyitotta meg kapuit.[1] Az idényjelleggel üzemelő szabadtéri strandot kezdetben a Caprera-patak, később két fúrt kút is táplálta, vize kristálytiszta, ám legendásan hideg volt. A 6350 m2 felületű, 4500 m3 köbtartalmú medence a második legnagyobb volt az országban.[2] A medence környezetében szép parkot alakítottak ki, így a strand több, mint kéthektáros zöldterületet képviselt. A HÉV-vonalnak köszönhetően a Cinkotai Strand nem csupán helyi szinten, hanem a városból ideutazó látogatóknak is szórakozást és felüdülést biztosított. A kilencvenes évek elején aztán a strand bezárta kapuit, mert leromlott állapota és korszerűtlensége miatt üzemeltetése már nem volt gazdaságos. A terület állami tulajdonból magánkézbe került. Az utóbbi évtizedekben állapota egyre csak romlott: ma derékig érő dzsungelben gázolhatunk, a fák és cserjék birtokba vették a medencét.

A terület jelenlegi állapota

A tervezési terület három részre tagolódik: egyik az Állomás téren található, önkormányzati tulajdonú és fenntartású közpark, 5721 m2 területtel. A tervezési terület legnagyobb része a volt Cinkotai Strandkert területe, amely magántulajdonú, 22027 m2 nagyságú. A strandterülethez keleti irányból egy önkormányzati fenntartású, 8244 m2 területű, háromszögletű erdőfolt kapcsolódik.[3]

Az Állomás tér korábban a strand bejárataként funkcionált, ma főként átközlekedő – a HÉV-megálló felől érkezők szelik át a parkot a környező lakóterületek felé. Korábban a HÉV-re várakozóknak is helyet biztosított, mára azonban az egykor volt padok eltűntek, a terület igencsak leromlott állapotú. Egyetlen ékessége az Istók János alkotta szobor, melyet 1931-ben állítottak az I. világháború hőseinek emlékére.[4] A parkban nem egy 100 évnél idősebb fát (főként japánakácokat és juharokat) találhatunk.

A strandterületnek mindössze egyetlen bejárata van az Állomás tér felől, egyébként minden oldalról kerítés határolja. A tér közepén még látszanak a valaha volt hatalmas medence nyomai, bár a benne növekvő bokroktól és fáktól egyre kevésbé. 2006-ban egy takarító akció során az építményeket (fogadóépületet, öltözőket) elbontották, az évek során pedig, amíg a terület elhagyatottan állt, minden mozdítható, értékesíthető elemet elhordtak. A területen értékes, idős növényállomány található, ugyanakkor a fenntartás hosszú hiánya miatt a növényzet igen rossz állapotú, elvadult. A strand elhagyatott helyzete sok konfliktust indukál; a két legfőbb probléma a hulladéklerakás, illetve a hajléktalanok megjelenése.

A háromszögletű erdőfolt minden oldalról zárt, délkeleti és nyugati irányból a HÉV-sínek, északkeletről pedig magántelkek által elszigetelt, túlnyomó része áthatolhatatlan fás állomány. Egyetlen szűk ösvény vezet az északi sarokból egy kis tisztásra, ahol egy kiemelt dombhalmon található az 1848-as forradalom 100. évfordulójára emelt országzászló.

 

Környezeti összefüggések – adottságok és lehetőségek

A tervezési terület mind a tömegközlekedés, mind az autós és kerékpáros közlekedés frekventált pontja mellett helyezkedik el. Itt válik ketté a Gödöllői és a Csömöri HÉV vonala, amelyek közvetlen kapcsolatot biztosítanak a várossal. A helyi buszközlekedés mellett a távolsági közlekedés tekintetében is fontos megálló. A strandkert mellett P+R parkoló található, mintegy 50 autónyi befogadóképességgel, a 3-as út mentén futó kerékpárút pedig lehetőséget teremt a biciklis megközelítésre is. A területtől délkeleti irányban, mintegy 500 méterre fekszik Cinkota történeti településmagja a főbb kulturális és közigazgatási intézményekkel.

Helyzeti energiái mellett a terület helyi energiái is számottevők: bár környezetében jellemzően családi házas beépítés található, ahol a zöldfelületi mutatók és ökológiai viszonyok relatíve kedvezőek, ám jelentős faállományával és nagy kiterjedésű parkjával a strandkert kerületi szinten is jelentős zöldfelületi és településökológiai értéket képvisel.

Előnyös adottságai mellett azonban a terület – leromlott állapota és az ezáltal indukált konfliktusok miatt – égető problémát is jelent, melynek megoldása nem tűr halasztást. Ráadásul ezzel párhuzamosan – ahogy a háttérvizsgálatokból kiderül – mind a lakosság, mind az Önkormányzat részéről megjelenik az igény a kerületrészben új közpark, új közösségi zöldfelület létesítésére, a fennálló zöldterület-hiány rendezésére. A tervezési területtől mintegy 1 km távolságban északnyugatra folyó magas presztízsű ingatlanfejlesztések is indokolják a zöldterületi fejlesztéseket. Az egykori Cinkotai Strand helyszínében igény és lehetőség találkozik: helyi és helyzeti energiái révén a terület revitalizációjában nagy potenciál rejlik, jelenlegi leromlott helyzete ellenére egy közpark beruházásának remek helyszíne lehet. Ez a cél összhangban van a magasabb szintű tervekkel is. A konkrét intézkedéseknek egyelőre a bonyolult tulajdonviszonyok szabnak gátat, ami viszont jelenleg minden fejlesztési elképzelést meghiúsít..

Vizes közpark koncepciója

A park fő attrakciója és szervező eleme egy hatalmas gázlómedence, melynek fő funkciója az év nagyobb részében az esztétikum, illetve a mikroklíma javítása, emellett időszakosan emberi tartózkodásra is alkalmas. A koncepció előnye a hagyományos strandmedencékhez képest, hogy kialakítása olcsóbb, üzemeltetése, fenntartása egyszerűbb, ugyanakkor mégis strandélményt nyújt, kisgyermekes családok számára pedig ideális. A medence keleti partján a park fő gyalogos útvonala vezet végig, ahol a változó szélességű sétányon pihenésre alkalmas padok vannak. Itt a járófelület szintje magasabb a víz szintjénél, a partfal függőleges. A medence többi részén a víz szépen felkúszik az enyhén lejtős partra. A vízfelület szélén a fősétányhoz kapcsolódó parti sétány vezet végig. Az alsó medencerész egyetlen töretlen vízfelület, a felső részen benyúló stégek viszik még közelebb a látogatót a vízhez. A medence elsődleges funkcióin túl is sokoldalúan használható. Rendezvények alkalmával ideiglenes színpad állítható fel benne mobil elemekből - a víz hangulatos hátteret ad az előadásoknak. Kis kreativitással maga a medence is különböző közösségi programok vagy művészeti projektek színtere lehet. A medence kialakítása lehetővé teszi a téli használatot is, fagy esetén ugyanis korcsolyapályaként hasznosítható.

A medence hatalmas statikus tömege mellett a víz különböző mozgó formái is megjelennek a koncepcióban: a medencéhez kapcsolódva a Nyugat-Európában és Amerikában már elterjedt és népszerű vízi játszóterek előképére egy olyan tér kerül kialakításra, ahol az egyszerű játszószerek többletfunkcióval rendelkeznek: vizet köpnek, spriccelnek, fröcskölnek… Ezek amellett, hogy nagy hőség idején felfrissülést nyújtanak, izgalmas játékteret adnak a gyerekeknek.[5] A vízi játszótér időjárástól függő, időszakos használhatóságát a hagyományos játszószerek elhelyezése kompenzálja. A játszótéren elhelyezett ülőkockák innovatív anyagból, a környezettudatosság jegyében újrahasznosított gumiból készülnek.[6] Mivel hulladék anyagból készül, így költségtakarékos, emellett időtálló, biztonságos, könnyen tisztítható.

A park bejáratánál található fogadóépület előtt nagyobb szabad tér nyílik, mely szintén a kompozíció fő elemére, a medencére van szervezve. A szórt burkolatú téren egyedi gyártású fa ülőbútorok kaptak helyet. A térnek különleges hangulatot kölcsönöznek az évelő díszfüvekkel beültetett növénycsíkok. Az árnyékolásról burkolatba ültetett fák gondoskodnak. A fogadótér figyelemfelkeltő eleme a napóra, mely funkcióján túl többletjelentéssel is rendelkezik: a strandkert történetét mutatja be a felületére rajzolt ‘idővonalon’, ezzel a teret a kollektív emlékezés színterévé teszi.

Az aktív kikapcsolódás szolgálatában

A terület északi és keleti részén kaptak helyet a sportfunkciók, melyek a lakosság igényére és örömére olyan sportlehetőségeket kínálnak, amelyek eddig nem vagy csak elvétve találhatók meg a kerület palettáján. Kialakításra került két szabványos strandröplabdapálya, valamint három petanque-pálya, melyek akár bajnokságok rendezésére is alkalmasak. Viszonylag nyugodt környezetben, fákkal körülvett tisztáson egy óriás sakkpályát helyeztem el. A játékokhoz szükséges sporteszközök kölcsönözhetők.

A terület alkalmas egy 500 méter hosszú futópálya kialakítására, ez a tér szélein kígyózik végig. A lendületes vonalvezetésű út minden pontjáról izgalmas képek tárulnak föl. A terület délkeleti sarkában, a futópályához kapcsolódva szabadtéri fitness-eszközöket helyeztem el, amelyek segítik a futás előtti bemelegítést, a futás utáni nyújtást, valamint lehetőséget biztosítanak az erősítésre. Az egészséges, sportos életmód ösztönzésére különböző gyakorlatokat, a futás helyes technikáját ismertető táblát állítottam.

Egyéb parki funkciók

A terület északi részén, remek benapozottságú területen kerülnek kialakításra a napozódombok. Ez valójában három, a medence felé egyre csökkenő intenzitású terephullámot jelent. A hullámok legmagasabb pontjain egy-egy lendületes vonalú látszóbeton csík húzódik végig, amelyben szabálytalan közönként Solár térkő elemeket helyeztem el, ezáltal azok sötétedés után apró fénypontokból (mint csillagokból) összeálló fénycsíkokká válnak.

A terület északkeleti, fás-ligetes részén kapott helyet a piknikliget, mely családok, baráti társaságok találkozóhelyeként szolgál.

Koncepciómban nem igyekszem minden négyzetmétert megtölteni, tudatosan hozok létre “üres”, “szabad” tereket is, amelyet a látogató tölt meg funkcióval.

Összegzés

A volt Cinkotai Strand helyszíne igen komplex problémakör középpontja, amelyben különféle igények és lehetőségek találkoznak. Még ha a dolgok jelenlegi állása egyelőre nem is túl bíztató a megvalósulást illetően, a terv mindenképpen felhívja a figyelmet a strand jelenlegi helyzetének problémásságára, ugyanakkor bemutatja, hogy milyen potenciális értékek rejlenek a területben, és egy lehetséges verziót kínál annak megújulására. Bízom benne, hogy munkám figyelemfelkeltő, értékes, és talán elindít egy olyan folyamatot, amely a Cinkotai Strandkert megújulásával, egy új közösségi zöldterület teremtésével végződhet. A terv megvalósulása mindenféle értelemben mintaprojekt lehetne.


[1] Varga Ferenc: A XVI. kerületi sport története II. Kertvárosi Helytörténeti Füzetek 20., 2010.

[2] A Cinkotai strandfürdő törzslapja. Fővárosi Fürdőigazgatóság. Budapest, 1984.

[3] Ez utóbbi területre diplomamunkámban csupán programtervet készítettem.

[4] A Szoborlap ’I. világháborús emlékmű’ adatlapja

[5] A diplomamunka ebben a tekintetben újszerű: Magyarországon az elsők között foglalkozik a vízi játszóterek tervezésével és kialakításával.

[6] Az ötletet Kodolányi Gábor formatervező 2009-es diplomamunkája adta.

 

Szerzők: 

Trásy Krisztina

Munka helye: 
Budapest, Cinkota