Tervek

Karmacs község Településrendezési Terve

Karmacs a Keszthelyi kistérség északi részén, Zalaszentgróti kistérség határán, Keszthelytől 10 km-re és Hévíztől 8 Km-re fekvő 800 fő körüli lélekszámú közösség. A település természeti értékekben gazdag, térszerkezeti és környezeti adottságai mind a lakás, mind az idegenforgalom számára kiválóak.

Körtér és Gomba

A 4-es metró egyik talán legtöbbet látott felszíni létesítménye a Móricz Zsigmond körtér. Előrehozott ütemként 2003-ban készült el a tér átalakítása. Majd 2008-ban a metró állomásépítése miatt újra építési területté vált a közlekedési csomópont. Az elmúlt években kapott hideget, meleget. Idén azonban várhatóan elkészül a felszín kialakítása és a 11 kerület beruházásaként a várva-várt Gomba épület és környezetének felújítása.

Mátraverebély-Szentkút, Magyarország Nemzeti Kegyhelyének fejlesztése

2011 januárjában keresték meg a Geum műtermet, az addigra már határozott körvonalakkal bíró fejlesztési program tájépítészeti feladatainak elkészítésével. Nagy Tamás építész ekkor már évek óta foglalkozott a ferencesek megbízásából a kegyhely fejlesztési javaslatának kimunkálásán.

Tervezett Dunai Nemzeti Park

Az Országgyűlés 1991. április 22-i ülésén fogadta el a Dunával kapcsolatos egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról szóló 28/1991. (IV. 30.) OGY határozatot, ennek értelmében “a Duna Bécs-Gönyő szakaszán az Osztrák Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Dunai Nemzeti Parkot”.

A Széll Kálmán tér rekonstrukciója - az Építész Stúdió és a Lépték Terv I. díjas terve

Széll Kálmán tér - látványterv A Széll Kálmán tér rekonstrukciójára kiírt városépítészeti-építészeti tervpályázatot a Fialovszky Tamás, Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Félix Zsolt, Sólyom Benedek, Nagy Iván (Építész Stúdió Kft.) és a Szakács Barnabás, Liziczai Sándor (Lépték - Terv Tájépítész Iroda) vezette csapat nyerte meg. A terület racionalizálását és humanizálását célozza a felvázolt koncepció, amelynek minden eleme a tér gyalogosforgalma által meghatározott „hálós rajzolat” rendszerébe illeszkedik.

Hollókő-Ófalu műemléki zöldfelületi rendezési terve

Hollókő, ez az észak-magyarországi, a Cserhát szívében meghúzódó falu a műemléki-, természeti- és népművészeti hagyományainak különleges egységgé ötvöződött értékei alapján a világörökség kincse. A Pásztó-Szécsény között húzódó tengely mentén igazi palócföldi faluként alakult ki.

Oldalak

Subscribe to Tervek