Térségi tanösvény hálózat fejlesztése a Novohrad-Nógrád Geoparkban

Kategória: 

Bérci Gergő tájépítész a Magyar Tájépítészek Szövetségének diplomadíját nyerte, munkájának témája a 2008-ban megalakult Novohrad-Nógrád Geopark (NNG) területén belűl a Kazár keleti felében található Riolittufa erózióhoz vezető útvonal, ahová a térségi hálózatba illeszkedő tanösvény koncepcióját dolgozta ki.

A társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetű, ellenben természeti és kulturális értékekben annál gazdagabb térségben az 2008-ban megalakult Novohrad-Nógrád Geopark (NNG) az észak-magyarországi és dél-szlovákiai tagtelepülések számára új kitörési lehetőséget jelenthet, hiszen a geopark alap célkitűzési között nem csak a különböző értékek bemutatása szerepel, hanem a helyi gazdaság segítése is. A fellendülés megindításához azonban átfogó, rendszerszemléletű tervekre és fejlesztésekre van szükség. Ebből a környezetből ragadtam ki egy nyolc településből álló térséget. A települések között szerepel a megyeszékhely Salgótarján, a szintén városi rangú Bátonyterenye, közepes méretű falvak mint Kazár, Tar, Mátraverebély, Vizslás és aprófalvak, mint Sámsonháza és Márkháza. Az összes település a térség közlekedési tengelyének számító 21. főút vonzáskörzetébe tartozik, ugyanakkor gazdaságilag, és földrajzilag is elég diverz képet mutatnak ahhoz, hogy jó mintaterületként szolgáljanak egy átfogó térségi hálózat kialakításához. A teljes térségre vonatkozó vizsgálatok mellett kiemelten foglalkoztam a Kazár keleti felében található (természetvédelmi oltalom alatt álló) Riolittufa erózióhoz vezető útvonallal és környezetével, ahová a térségi tanösvény hálózatba illeszkedő tanösvény koncepcióját dolgoztam ki.

A Kazári riolittufa eróziós felszín- „Badland”

A térségi tanösvény hálózat szerteágazósága miatt vizsgálataimat több témakörre is ki kellett terjesztenem. Foglalkoztam a statikus és dinamikus információs rendszerekkel, gyalogos és kerékpáros útvonalakkal, kereskedelmi szolgáltatásokkal és szálláshelyekkel, a térségben megtalálható természeti és kulturális vonzástényezőkkel, részletesen értékeltem a meglévő tanösvények állapotát, és nem utolsó sorban feltártam a témában releváns konfliktusokat és problémákat.

A vizsgálataim megerősítették, hogy a tervezési térség számos bemutatásra érdemes értékkel rendelkezik, azonban a bemutatást, a látogatók fogadását, ellátását és megtartását szolgáló infrastruktúra hálózat fejletlen, nem alakult ki térségi szinten működő egységes rendszer, maximum kisebb-nagyobb egymással konkuráló gócpontokról beszélhetünk. Ezen probléma feloldására jelenthet részben megoldást egy átgondolt, természeti és kulturális értékeket összefogó tanösvény- és túraútvonal hálózat, mely megvalósításához a Geopark adhatja a legjobb keretet.

A somoskői bazaltorgonák
Értékes kilátás a sámsonházai Vár-hegyről
Értékes feszület Salgóbánya közelében

Terepi felméréseim legnagyobb részét a tervezési területen található 10 db tanösvény bejárása adta, melyek kora, kialakítása és fenntartójuk sokfélesége miatt árnyalt képet mutattak. Kiemelhető azonban, hogy fogadóterületeik kialakítása egyformán gyenge. Az idővel szükségessé váló felújítások folyamán az ismertető táblák jelenlegi elhelyezése is átgondolandó, mivel a mai állapot nem nevezhető minden esetben „túrázóbarátnak”.

Rosszul elhelyezett ismertető tábla az eresztvényi kőbányáknál
Gyenge minőségű tanösvény fogadóterület Salgóbányán

A dinamikus információs rendszerre vonatkozó javaslataimban a honlapok fejlesztési lehetőségeivel foglalkoztam. A külföldi példák alapján a Geopark és Kazár esetében is interaktív térkép beágyazását, szálláshelyekkel és kereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos információk közzétételét javasoltam, melyeket kiegészíthetnek ingyen, vagy minimális ellenszolgáltatás fejében letölthető brossúrák, térképek, túravezető füzetek. Statikus információs eszközök esetében eltérő javaslatokat dolgoztam ki a térségi és a települési szinten. Míg a térségben főként a megszerzett tapasztalatokra és térinformatikai értékelésekre alapozva tettem javaslatot egyes elemek elhelyezésére, addig települési szinten inkább a helyi szintű információs elemek fejlesztését és arculati egységesítését helyeztem előtérbe.

Információs tábla Kazáron
Túraútvonalak összefutása Tarnál

Javaslataim gerincét a térségi tanösvény hálózat koncepciója adja, mely 13 egymással kombinálható körútra fűzi fel a térség településeit, védett területeit és az értékeket bemutató tanösvényeket, összesen 193 km-nyi túraútvonalat magába foglalva, a meglévő 228 km-ből. A hálózat fő előnyei, hogy a déli területeken kialakítandó új fogadólétesítményeknek és tanösvényeknek köszönhetően a térségbe érkező látogatók egyenletesebb eloszlását teszi lehetővé, megszűntetve a Karancs-Medves térség dominanciáját. A javasolt hálózat, és a 6 új tanösvény létrehozásával, a tanösvénnyel és túraútvonallal feltárt geológiai értékek száma a duplájára növekedhetne a térségben. Azt azonban fontos leszögezni, hogy egy működő rendszer elindításához szoros térségi együttműködésre van szükség, hiszen a bemutatás színvonalának emelésén túl a szálláshelyek, kereskedelmi szolgáltatások és a térségben élők vendégfogadáshoz fűződő szemléletét is egyszerre kell fejleszteni.

A tervezési térségről készült javaslati tervlap (eredeti méretarány M= 1:40000)

A térségi kerékpáros hálózat fejlesztési koncepciójának kidolgozásánál a burkolt útvonalakkal foglalkoztam. A kevés meglévő elemet a helyi adottságoknak megfelelően egészítettem ki külön nyomvonalon vezetett, illetve meglévő burkolatból leválasztott kerékpárútvonalakkal. A települések egymáshoz viszonyított közeli elhelyezkedése miatt köztes pihenők kialakítására gyakorlatilag nem is lenne szükség, azonban az értékes kilátással rendelkező pontokra mégis kisebb pihenők elhelyezését javasoltam, ezzel is lehetőséget biztosítva a táj megismeréséhez.

Végezetül a kialakult hálózatba illesztve elkészítettem egy minta tanösvényt, mely Kazáron, a „Pólyos” településrészből az országos hírű riolittufa eróziós felszínt is érintve 7 állomáson keresztül mutatja be a terület geológiai, természeti és kultúrtörténeti értékeit. Külön hangsúlyt fektettem a fogadóterület kialakítására, melyen belül busz és gépkocsi parkolók, kerékpártároló és vízvételi lehetőséggel ellátott pihenőhely is kialakításra kerülhet.

A kazári „Badland” tanösvény tervezett fogadóterülete

Diplomamunkám egyik fő erőssége (amellett, hogy rávilágít egyes hiányosságokra és problémákra) abban rejlik, hogy lehetséges megoldást nyújt a térség átfogó turisztikai fejlesztéséhez. A felvázolt hálózat a Geopark többi részére is kiterjeszthető, ezzel erősítve a jelenleg még gyengécske térbeli kapcsolatokat a szlovákiai és magyarországi területek között.

Bízom benne, hogy a jövőben további munkák és tervek is készülnek majd a térséggel kapcsolatban, hiszen saját dolgozatomban, annak átfogó jellege miatt számos részletre nem volt lehetőségem kitérni, mint például az egyes célterületek üdülési potenciáljának és terhelhetőségének becslésére. Ezúton is sok sikert és eredményes munkát kívánok azoknak, akik ezzel a gyönyörű vidékkel foglalkoznak majd!

Szerzők: 
Bérci Gergő
Konzulens: Módosné Bugyi Ildikó, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék
 
 
Munka helye: 
Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék
Terv: 
Diplomater, 2013