Post scriptum 2. : Zárdakert és nargilé

Kategória: 

A néhány jeles szakrális műemlék környezetének helyreállításáról c. cikkemben nem térhettem ki sok más fontos, a témához tartozó ismertetésre, de a kiegészítéseket, a "Post scriptum" írásokban szeretném megtenni. - Kiss József írása

Az Országos Műemléki Felügyelőség Tervezési Osztályán 1980 körül Sedlmayr Jánosra újra a zsámbéki romtemplom Möller István 1889 - ben megkezdett állagmegóvási munkáinak továbbvitele hárult. Az építészeti munkákon kívül, a szűkebb és tágabb környezetben, már csak az állagmegóvást is biztosító sokrétű feladatkör hárult ránk.
Így például a romtemplomhoz vezető lépcsősor és az egész - templom alá is pincézett - déli oldal állékonyságának, vízelvezetési kérdésének nem túl látványos, de lényeges feladata is1.
Lux Kálmán 1934 - ben feltárta az északi oldali falakat is, így a monostor további helyreállítási feladatai is régmúlt idők folytatásaként történtek.2
Műemléki jelenlétből adódóan Zsámbék lényeges tereinek, zöldfelületeinek megőrzési, fejlesztési feladataiban is részt vettem és így a sok éves előzmények után került sor a Zárdakert védetté nyilvánításának előkészítésre is.

1.) kép Az első sírkövek a megnyitott Régi temetőben 3, fotó: Kiss József

Zsámbék településközpontjában található Zárdakert jelentős történeti értékkel bíró, önálló kerttörténeti emlékként is védettségre érdemes 4. Ez az értékes zöldfelület korábbi kerttörténeti értékek őrzője, mint ahogyan azt a jelenlegi, romantikus - szentimentális stílust megjelenítő állapotából gondolnánk. Az előzmények a támfalként is működő északi falazat fölötti bővizű forráshoz, és az arra épített Török kúthoz vezetnek.
A Török kút XVI. sz.- i török építményként található a nyilvántartásban. A XVI. sz. - ban kiépítésre került az ivó- és fürdőkút együttes, fürdőépület, ami már a feledés homályába vesző múlttá válik. A zsámbéki templomromot 1889 - től restaurálta Möller István. A Török kutat 1892 -ben, 1936 -ban már helyreállították, de autentikus régészeti kutatása várat magára 5. A számba vehető ábrázolások, térképek alapján igen sok értékes információt kaphatunk, ezek nyomon követése értékes információkkal szolgál.

2.) kép: Zsámbék ostroma 1599, Zimmermann rézkarca  6

A zsámbéki vár XVI.- XVII. Sz.- i ábrázolásainál a helyszínen nem ismerős rajzolók állandó ellentmondásba kerülnek, néha folyót jeleznek a Zagyva nevével, stb. A közölt ábrázolás igen csak ellentmondásos, konkrét azonosítási próbálkozásokat kerülném.
A Várat a XIV. sz. folyamán emelhették, más források szerint korábban, az Aynard nemzetség építette III. Béla korában. Mátyás király birtokába került a vár, majd fiának Corvin Jánosnak adományozta. 1686 -ban a török kiűzése után, Sváb telepesek érkeztek. Az 1689 -től Zichy családi birtok később a Korona birtokba került. A Notre Dame nővérek majd a Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek vásárolták meg és építtették át a várkastélyt 1904-ben.

3.)kép Az 1782- ben készült I. Katonai Felmérési térkép részlete, a Zárdakert területét jelző piros ponttal és körrel K.J

Az 1782 -es térképén7 könnyebb helyzetben vagyunk az azonosítás lehetőségével. Jól látszik a kastély és a jelzett templom elhelyezkedéséhez, utakhoz is viszonyított „Zárdakert” területe, mint szabad tér. Jól megfigyelhető, hogy a Zárdakerti terület DK-i sarkán már áll az az L alakú épület (nyíllal jelzett) ami folyamatosan jelölésre kerül az összes térképen. Jelenleg is ilyen beépítési formát őrző épület van ott. Az Immaculata szobrot 1739-ben emelték, a térkép nem jelzi.

4.) kép  Nagyítás a II. Katonai Felmérésről, 1859 ben a fontos megjelenítésekkel, K.J.

A képen: piros ponttal és vonallal jelölt a Zárdakert kerített területe a Török kúttal- fürdővel. Igen jól ábrázolja az ekkora kialakult település szerkezetét, és a Zárdakert jól megfigyelhető az árokrendszer is a templom előtti híddal - kék nyíl.  A római katolikus templom lejárati lépcsőjének és az egykori malomárok hídjának és gátjának rajzait 1785-ben nyújtották be az építési hatósághoz. Amiről kevés szót ejtenek általában, az 1859 -es térképen 8 azonosítható az 1790-ben épült Zsinagóga - piros nyíl és egyértelműen jelöltek a különböző temető területek is. Piros számokkal 1. A későbbi Apáca temető , 2. Régi temető, 3. " Sváb " temető , 4. Izraelita temető. Ezek a temetők a sírkövekkel együtt, amíg rendszeresen a helyszínen járhattam,
" állandó felügyeletem alatt " álltak , az 1980-as években megtisztítottuk a bozóttól a " Zsidó temetőt, ahol csak néhány sírkövet találtunk, és a Sváb temetőt, és bár kőrestaurátori munkára nem volt lehetőség de helyi védelmet is élveztek.  Kérdéses mai helyzetük.

5.) kép  Zsámbék, III. Katonai Felmérés, 1872- es térkép nagyított részlete a Zárdakert területével, K.J.

1872 -ben készült felmérésen9 egyértelműen kialakul a Török- kút és környezetének épületekkel körbezárt területe.

6.) kép Kataszteri felmérés 1880 k.10    

1. Zárdakert,                                          2. Török kút,
3. vízlevezető árok                                  4. Zsinagóga                                         5. Immaculata K.J.

Mind az épületállomány  mind pedig a kertek pontos méréssel azonosíthatóak.

7. ) kép III. Katonai Felmérés, 1930 k. a Zárdakerttel és a vízlevezető árokkal K.J.

Az 1930- ban készült térképen11 az Irgalmas Nővérek kertje már egyértelműn kirajzolódik.
A Notre-Dame Nővérek  Mattaincourtból menekült tanító szerzetesek csoportja Zsámbékon talált menedéket. 1903-ban Krizsány plébános a katolikus egyházközség pénzéből a nővérek számára megvette a kertet.
A Szent Keresztről elnevezett nővérek ( Sororum Caritatis a Sancta Cruce ) 1908-ban vették tőlük meg a Zichy kastélyt és a kertet. Tanítóképző Intézetük diákjai is, és maguk is itt pihentek, tanultak, és kiépíttették a kertet amelynek szépségében ma is gyönyörködhetünk.

A kert a tájképi kertek szentimentális stílusát idézi, a kis terület jó kihasználtságával. Ez a fellelhető útvonal vezetésen, a tó környékének alakításán, a facsoportok elrendezésében is tapasztalható. A facsoportok festői kontrapunktokat adnak a jól  megválasztott habitusokkal. A Zárdakertből igen szép látványtengelyek nyílnak jelentős műemlék épületekre. Természetesen ezekről a helyekről nézve sem mindegy , hogy milyen látvány tárul fel !
A kert vízutánpótlása több helyről is eredhet. Egyrészt a Török kúttól, illetve a felső térszínen található, jelenleg fedett hatalmas ciszternából is. Mindenesetre a korábbi természetes vízfolyások működnek. A Zárdakert egyediségét az is jellemzi, hogy nem közvetlenül az
az épület melletti kertről van szó, hanem annál távolabbi, önálló funkciókkal és használattal kapcsolódik a zárdához és az iskolákhoz.

Kirajzolódik viszont egy másik kert története is előttünk. Az a kert amelyik már rég beleolvadt, valószínűleg elhagyatottságában is meglévő maradványaival, emlékével a Zárdakertbe, egy TÖRÖK KERT !
A Zárdakert, mint török kert a XVII. században már létezett, melynek írásos nyomait is a székesfehérvári Püspöki Levéltárban, a Zsámbékkal foglalkozó iratok között is megtaláljuk. "Egy török pasa szívesen időzött a parkban. "12   
A terület történeti állapotainak térképeken történő áttekintése alátámasztja a feltevést miszerint a Török kút használatával együtt, a korábban létezett épületek funkcióival, egy olyan kertet is feltételezhetünk, amely a pihenő, illetve kegyeleti funkciókkal együtt alakultak.

8.) kép: a Török kút az 1900-as években 13

A Török kútból elfolyó víz valószínűleg nem az árokba került bevezetésre de  feltételezhetünk egy árnyas, ligetes vízparti vegetációt már ekkor is, ahol jól esett megpihenni.
A több oldalról kifolyó- és az alsó tál szerűen összegyűlt víz az iszlám előírásoknak megfelelő rituális tisztálkodásra is alkalmas volt és látványos is volt.

9.) kép  a Török kút 2007 -ben       Fotó K.J.

A török kertkultúra igényeit ismerve egy  ilyen helyen joggal feltételezhetünk díszkertet !  A terület folyamatosan maradt szabad, mint ma is. Évszázadokon keresztül nem épült be, nem lett kertrész a körben kialakult beépítések szerint. A Török fürdőt 1925 körül bontották le.

10.) kép Lépjünk be az egykori kertkapun Fotó 2007 K.J.
11.) kép A zárdakerti tó részlet       Fotó 2007 K.J.

A Magyar utcai épület telke felöl török építmény maradványa található a támfalba építve, a Török kút mögött.
Még sok olyan régészeti ásatási és levéltári kutatás deríthet fényt további részletekre de véleményem szerint előttünk láthatjuk a  Zárdakertbe foglalt Török kert szépségeit, amire utalni egyre inkább, most már a településközpont megújulásával is, szükség lenne.

Kiss József táj - és kertépítész

Jegyzetek:
1.) Mivel Sedlmayr János Ybl díjas építészhez kötődő, közös dokumentációkban szereplő, több éven át folyó a tervtárban őrzött,tervezési és felméri munkáim felsorolását nélkülözöm. Ki kell még emelni viszont, hogy a teljes körű fotogrammetriai és geodéziai felméréseket Vajda József, Art' V iroda készítette.
2.) Az egykori monostorra is kiterjedő építészeti helyreállítási tervek:Komjáthyné, Kremnicsán Ilona, kertépítészet : Kiss József 1980 ( ? ) OMF majd: Deák Zoltán, kertépítészet: Kiss József, munkatársa: Németh Zita 1998, 2000 ÁMRK
3.) Zsámbék temetőinek megóvásának folytatásaként kerülhetett sor a Régi temető megnyitására. A kivitelezést Németországból jövő hozzátartozókkal együtt, Szepi Bácsi csapatával és helyi lakosokkal végeztük a másik temetőben kidőlt, egykori Német nemzetiségi, Sváb sírok és sírjelek áthelyezésével. A munkákat nagyrészt hozzájárulásként, végeztük, részemről is, különös örömmel, hiszen a néhai budafoki nagyszüleim, dédszüleim révén magam is sváb telepesek leszármazottja vagyok. A Zichy- tér, Török - kút környék, Német Nemzetiségi Közösségi Ház, Szent István tér, stb.akkori környezetrendezéseit is terveztem, Kiss József (1984 - 2007 hozzájárulás - magán - OMF- ÁMRK ). A várudvar rendezéséhez Szikra Éva ( OMF ) biztosított kertépítészeti tervet, Szilágyi Kinga ( Kertészeti Egyetem ) vezetésével pedig a Rendezési terv tanulmány készítése folyt.
4.) A műemléki felügyeleti feladatokat sok éven át Klaniczay Péter ( KÖH ) látta el, és a Zárdakert védettségi eljárásához készítettem számára a mostani cikk vezérfonalát adó szakvéleményt is ( K.J. 2007 ÁMRK) .
5. ) Zsámbék, Török kút helyreállítási tervjavaslat, Máté Zsuzsanna, Kiss József 1992 -1995
6.)  Pest Megye Műemlékei
7.) Hadtörténeti Intézet, XII/XIX I. Katonai Felmérés, 1782 eredetije M= 1:28800     
8.) Hadtörténeti Intézet II. Katonai Felmérés 1859
9.) Hadtörténeti Intézet, III. Katonai Felmérés 1872
10.) Kataszteri felmérés,1880 k. Fővárosi Levéltár11.) Hadtörténeti Intézet, III. Katonai Felmérés, javított, 1930 k.
12.) Bognárné Donoviítz Mária, SZ P L 1905.VI. 21, 1905. VI.24.
13.) Borovszky Samu, Magyarország Vármegyéi 1910