Múzeumi Negyed a Városligetben – nincs szakmai párbeszéd

Kategória: 

A tervek beérkeztek, majd kiderült, a Galéria egy másik helyen lesz. A szabályozás sincs még meg. Viszont mégis több lehet a zöld. A szakmai egyeztető partnerek 99 százaléka elhibázottnak tartotta az eddigi koncepciót. Most látnak ugyan pár állami gesztust, de így is nagyon kétlik, hogy a rohamtempójúra tervezett óriásberuházás egyáltalán kivitelezhető.

Május végéig lehetett a Liget Budapest nyílt, nemzetközi, kétfordulós tervpályázatra (összesen négy pályázatra) pályamunkát benyújtani. Félezernél is több pályamű érkezett be, amit a projekt miniszteri biztosa, Baán László nagy sikernek értékelt, és méltatta mind a pályázat iránti érdeklődést, mind a szakmai egyeztetést. A szakma kiemelt képviselői, a civilek csoportosulásai továbbra is másképp vélekednek. Szerintük a projekt érvénytelen és hiányolják az egyenrangú szakmai párbeszédet is.

Nem minden pályázó tudta, hova tervez

A tervpályázat első fordulójának eredményei nyáron, várhatóan július elején derülnek ki. A második forduló győzteseit még idén télen megnevezi a 11 tagú nemzetközi zsűri. A négy pályázatban öt épület szerepelt, amelyekben összesen hat intézmény kapna helyet. 2015-ben kezdődne meg a nyertes munkák részletes tervezése, a szükséges engedélyek beszerzése és a közbeszerzési eljárások lebonyolítása, a konkrét építkezés 2016-ban indulna. Az épületeket pedig 2018. március 15-ig adnák át.

Kérdés azonban, mit lehet kezdeni például az Új Nemzeti Galéria pályázati terveivel, miután tegnap váratlanul kiderült, hogy az épület máshol lesz, mint eddig tervezték. Az is új fejlemény, hogy nem a park területén épül majd fel az eredetileg oda tervezett Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont, igaz, ennek épülete nem szerepelt a pályázaton kiírtak között.

Sok minden más is hiányzik a tisztánlátáshoz. Szembetűnő a jogi környezet rendezetlensége. A terveket előbb készíttették el, mint hogy meglenne a területre speciálisan érvényes építési szabályozás.

Tavaly decemberben lépett érvénybe a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény, amelyet a fideszes Papcsák Ferenc zuglói polgármester és frakciótársai terjesztettek elő. Ebben szerepel, hogy a Városliget épületei kilencvenkilenc évre állami vagyonkezelésbe kerülnek át. (A Műcsarnok, a Széchenyi fürdő, a műjégpálya és műszaki épületek a főváros kezelésében maradtak.) És ez írja elő, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak 2014. június 30-ig kell építési szabályzatot elfogadnia a területre (Városligeti Építési Szabályzat, „VÉSZ”). Azt már tudni, hogy a fővárosi közgyűlés erről június 18-án dönt.

Kívülről majdnem mindenki bírált

A szabályzat előkészítése úgynevezett partnerségi egyeztetésen zajlott: a beérkezett 200 vélemény 99 %-a elhibázottnak tartotta a koncepciót. Ezt az egyeztetés koordinálásával megbízott Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT) ügyvezetője, Albrecht Ute mondta el a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) szervezte keddi fórumon. Összegzése szerint a vélemányező, névvel szereplő 190 egyéni és 10 szervezeti egység általánosan rossznak ítélte a helyszínt, a turizmusra vetett lehetséges hatást, a világörökség pufferzónájának tényét, a magas költségeket és a jogi hátteret. Ezekkel az építési szabályzat lényegéből fakadóan nem tud foglalkozni.

A szabályozási kompetencia részét képezik viszont azok a gondolatok, amelyek a közpark funkciójának megtartásáról és a beépítés mértékéről, a Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont és a gasztrofalu elhagyásáról, a Városligeti-tó helyreállításáról szólnak – Baán László miniszteri biztos és Tarlós István főpolgármester keddi közös közleménye szerint jó eredménnyel.

A szerzők külön hangsúlyozzák, hogy a beépítettség csökkenésével 60-ról 65 százalékra nő a Városliget zöldfelülete. Megtudhattuk azt is, a városfejlesztési bizottság továbbá támogatja, hogy körbecsónakázható legyen a Városligeti-tó, de elveti a Regnum Marianum-templom visszaépítését. A szabályozásról szóló végleges döntés előtt még egyeztető tárgyalás lesz június 12-én az államigazgatási szervek, az önkormányzatok és a „partnerek”, azaz a véleményezők között. Június 18-án aztán a Fővárosi Közgyűlés tárgyal és a szavaz a jogszabályról.

Bár szimpatikus kommunikációnak tűnhet az egyeztetések eredménye, a szakma ezt csak gesztusnak tartja – derült ki a MUT keddi fórumának felszólalásainak hangulatából. Felmerül a kérdés, hogy ha megváltozott az Új Nemzeti Galéria helye, akkor hogyan lehet az erre pályázatra beadott műveket értékelni? Erre a fórumon illetékes személy hiányában nem kaptunk választ.

A Budapesti Városvédők Egyesülete, a Civilzugló Egyesület, a Levegő Munkacsoport és a Védegylet „Fogadj örökbe egy fát, egy focipályát!” című akcióval tiltakozott a beépítés ellen Forrás: MTI/MTVA / Soós Lajos

Akik zsüriznek

A tervpályázat zsűrijének elnöke a miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Baán László. Társelnöke Wim Pijbes, az amszterdami Rijskmuseum igazgatója. (Pijbes a tervpályázat honlapja szerint építész, online elérhető önéletrajza szerint - modern építészetre szakosodott - művészettörténész.) Tagja a zsűrinek még Martha Thorne, szakma Nobel-díjának, a Pritzker Építészeti-díjnak ügyvezetője; Paula Cadima építész, egyetemi tanár (AA London School of Architecture); Edwin Heathcote építész, a Financial Times építészeti kritikusa; Henri Loyrette, a francia Államtanács tagja, a Musée du Louvre korábbi igazgatója. Újonnan csatlakozott a Bíráló Bizottsághoz Juhani Katainen építész, a tamperei egyetem építész karának egykori dékánja (1992-2004). Katainen a világhírű Kenneth Yeang ökoépítész helyére került be, aki tavasszal előre nem látott okok miatt lépett vissza.

A zsűriben a magyarokat a szakma intézeteinek vezetői képviselik. Nagy Ervin, országos főépítész, Finta Sándor, Budapest főépítésze, Sáros László György, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, illetve Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. (Póttagok: Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke,  Cselovszki Zoltán, építész, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnöke, Fazakas György építész és Perényi Tamás építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának tanszékvezető egyetemi docense.)

Négy pályázat szerepel kiírásban, amely öt épületre vonatkozik és összesen hat intézmény otthona lenne.

  • Az Új Nemzeti Múzeum és a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum új, közös épülete,
  • a Néprajzi Múzeum,
  • a Magyar Építészeti Múzeum és Fotómúzeum Budapest két önálló épületéből álló komplexumának és
  • a Magyar Zene Háza. 

Az értékelés mind az első, mind a második fordulóban öt szempontcsoport szerint zajlik majd: párbeszéd a környezettel, építészet és tömegalkotás, technológia és funkció, fenntarthatóság, illetve költségek. A tervpályázat összdíjazása 870 000 euró.

Hogy csinálják másutt, hogy csinálnák mások?

A jogi bizonytalanságokon túl az elhamarkodott koncepció a probléma – fogalmazták meg többen is szakma képviselői közül a MUT fórumán. Szerintük nem szerencsés, hogy a terv ötlete „felülről”, a politika színteréről jött és nem például egy szakmai projekt élére állt egy politikai erő. De politikán innen és túl egy ilyen hatalmas beruházás kiforrására a külföldi példák szerint is legalább 15-20 év szükséges. (Lásd Bécs: Museumsquartier). A válság óta ráadásul ilyen méretű múzeumi negyedek csak Kínában, Abu Dhabiban, illetve Bakuban (!) épülnek.

A kritikusok politikai szándékot feltételeznek még a rohanás, a következő választásokat közvetlenül megelőző átadási dátum (2018. 03. 15.) mögött is. A Nemzeti Galéria kiköltözik a Budai Várból, elvileg kormányzati céloknak adja át helyet. „A Vár egy régebbi korszak anakronisztikus szimulációja” – mondta el a fórumon Mélyi József művészettörténész. Véleménye szerint a kormány részéről egyértelműen centralizálási törekvés tanúi lehetünk. Továbbá azzal, hogy a kormány a múzeumokat egy a nép szórakoztatását, pihenését szolgáló közparkba helyezi (a cirkusz és az Állatkert szomszédságába) főképp turistacsalogatónak, azokat a kultúra területéről vonja ki – tette hozzá a művészettörténész.

Az épületek funkcióváltásaira a szakma képviselői más megközelítésből fogékonyak. Ráday Mihály számos, a városlakók számára is ismeretlen budapesti épületben lát fantáziát. A Népligetről keletre található Északi Járműjavítónak a telekmérete 22 hektár, a területen található csarnokot az Eiffel-iroda tervezte. (Ráday Mihály cikke erről itt olvasható.)

A tervpályázat kiírását megelőzően készült egy alternatív terv is, amelyben szintén több ilyen, funkcióváltásra irányuló megoldás szerepelt.

Bojkott vagy kompromisszumra törekvés?

A Városliget+ független munkacsoport vezetője Eltér István, a Magyar Építész Kamara alelnöke volt. Hőnich Richárd építész, a munkacsoport tagja a VS.hu kérdésére elmondta, hogy igazi párbeszéd a Liget Projekt Iroda és szakmabeliek között nem volt. Véleménye szerint a tervpályázatot megelőző ötletpályázat győztes munkája sem kapott széleskörű szakmai elismerést. A Philaemon 2003 Kft. tervében az épületek szétszórtan helyezkednek el, és ennek megválasztásával a Liget Projekt legitimálta a koncepció ilyen megvalósulását. A Városliget+ tervében nem volt új épület a park területén.

Tájat csak később terveznek és építenek

A legtöbb vita a zöld terület és a beépített terület mértéke körül zajlott. A legutóbbi, június 3-ai közlemény továbbra is a zöld terület növekedését jelzi, a jelenlegi 60% helyett 65 % lesz. A beépített terület aránya 4, 3 %-ról 7 %-ra változik. A tervpályázat kiírása során részben figyelembe vették BFVT javaslatát és valamelyest csökkent a kivágásra szánt fák száma, de a Petőfi Csarnok környékén még így is nagyszámú fa élete ér véget az esetleges építkezések során. A parknak a legfőbb értéke az idős, egészséges faállománya, viszont a cserjeszint hiányzik. A készülő építési szabályzat előírja „a park forgalmi és környezeti terhelésének csökkentését is, a Kós Károly sétányon áthaladó gépjárműforgalom megszüntetésének lehetőségével és a Ligeten belüli parkolás megszüntetésével.”A terület tájépítészeti rendezésére még nem születtek tervek, ezt a miniszteri biztos a nyertes munkák után kezdené meg. A Városliget történeti kontextusban is kiemelkedő, Európa egyik legrégibb tervezett közparkja (1813). Nívója a müncheni Englischer Garten (1784) és New York-i Central Park (1858) mellé helyezhető.A civilek is elsősorban a zöld területek óvása miatt jöttek létre vagy tették kiemelt programjukká a tervet. Májusban a CivilZugló Egyesület, a Budapesti Városvédők Egyesülete, a Levegő Munkacsoport és a Védegylet színes krepp-papírral megjelölve 300 fát fogadott örökbe. Nem folyt arról az önkormányzatok és lakosok között sem párbeszéd, hogy a ligetbe tervezett új múzeumépületek egyike éppen a focipályák helyére kerülne. A civilzuglóiak újabb programot szerveznek, június 13-án piknikre várják a beépítés elleni tiltakozókat a Királyrétre. A MUT fórumán Várnai László, az egyesület elnöke, Zugló önkormányzati képviselője elmondta, hogy szerintük még “átfordítható a dolog”. A tiltakozó petíciójukat lassan 10 000 írták már alá.  A nol.hu beszámolt arról, hogy Budapest Világörökség Alapítvány (BVA) Világörökség Bizottság párizsi központjához fordul, mert szerinte a főváros tájékoztatása nem megfelelő. A világörökséghez tartozó Milleniumi Emlékmű pufferzónájába tartozó liget történeti park jellege a BVA szerint veszélyben van. 

Egy hatástanulmány már biztosan van

A Városliget parkhasználatáról készült 2013. őszén tanulmány a Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszékén, amelyet a MUT fórumán ismertetett Kanczlerné Veréb Mária tájépítész. A vizsgálat során kétféle módszert alkalmaztak, egyszerű megfigyeléses vizsgálatot és kérdőíves lekérdezést.

Az eredményekből az derült ki, hogy az emberek túlnyomó többsége mindennapi rekreációs tevékenységekre használja a parkot (levegőzés, sport, játszótér). A legtöbben a 14. kerületből, illetve a 6. és 7. kerületből érkeznek. Utóbbi két kerület a város legsűrűbben lakott része, lényegében az ott lakók a Városligetet lakóterületi közparkként használják. A megkérdezettek a park állapotát lerobbantnak találják (burkolat, szemetes, padok állapota), a legjobban a növényzetet, a valódi természetélményt szeretik. A vizsgálatot végző csoport tagjai bíznak abban, hogy a Liget Projekt figyelme a későbbiekben erre is kiterjed.

De a gigaberuházáshoz kapcsolódó városrendezési, közlekedési tervek továbbra sem ismertek.

forrás: vs.hu

Szerzők: 

Kandó Eszter VS.hu