Magyar Zarándokút - 1. rész: a magyarországi El Camino születése

Rumi Imre építész 2008-ban végigjárta az El Caminot, és ekkor jött a gondolat, hogy legyen Magyar Zarándokút.  A magyarországi El Camino a hazai szent helyeket összekötve Esztergomból vezet Máriagyűdre, a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon, vagy a Mecseken át.

Rumi Imre építész 2008-ban végigjárta az El Caminot, és ekkor jött a gondolat, hogy legyen Magyar Zarándokút. Társakat lelt több építész kollégában, összefogtak és - lett(!). A magyarországi El Camino a hazai szent helyeket összekötve Esztergomból vezet Máriagyűdre, a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon, vagy a Mecseken át. Az út teljes infrastruktúrájával márciustól novemberig folyamatosan várja a zarándokokat.

A Magyar Zarándokút kialakulásának története 2008-ig nyúlik vissza, amikor elindultam, hogy végigjárjam a spanyolországi El Caminot. Ennek során több magyar zarándokkal is megismerkedtem. Döntő többségük velem együtt hiányolta egy hasonló út létezését hazánkban. John Brierley útikalauzában olvasható egy idézet Julius Robert Oppenheimertől, amelyet azóta is sokszor elmondok: „A buta ember távol keresi a boldogságot, az okos megtalálja a saját talpa alatt.” Már Galíciában, az út vége körül megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy Magyarországon is minden feltétel adott egy hasonló zarándokút kialakításához. Kérdéses volt számomra, hogy van-e szándék és akarat honfitársainkban, hogy összefogással létre is hozzuk azt.

Itthon is hónapokon keresztül foglalkoztatott a zarándokút kialakításának gondolata, és egyszer térképre vetettem egy útvonalat, hazai szent helyeket érintve, Esztergomtól Máriagyűdig. Manapság sokan megkérdezik, miért ezt az útvonalat jelöltem ki. Nem titkolom, olyan területen keresgéltem, amelyet akkori ismereteim és tapasztalataim szerint alkalmasnak tartottam zarándokútnak, és tudtam, hogy a szükséges szakrális, kulturális értékekkel, hagyományokkal rendelkezik. Természetesen a tervezett útvonal nem kerülte el azokat a helyeket, amelyekhez személyes kötődéseim is vannak.

Magyar Zarándokút átnézeti térképe

Egy évvel később, 2009-ben zarándoktársammal, Bognár Rudolffal együtt visszatértünk Spanyolországba, hogy újra bejárjunk néhány szakaszt és ismét áttanulmányozzuk az El Camino működési rendszerét. Közben több ismerősömmel megosztottam elképzeléseimet, és egyre többen értettünk egyet a hazai út megalapításában. Érdekes fejlemény számomra, hogy meglepően sok építész csatlakozott az előkészítő munkákhoz. Az időközben megalapított Magyar Zarándokút Egyesület elnökségében részt vállalt Szabó László és Szesztai György építész kollégám, a szervezet működtetői között van Szabó-Kalmár Éva, dr. Barnáné Károsi Klára, Békés Katalin is.

2010 márciusában munkazarándoklat keretében, gyalogosan jártuk be a tervezett út nyomvonalát Esztergomtól Máriagyűdig, és meggyőződtünk arról, hogy az elképzelt útvonal túlnyomórészt jó és megvalósítható. Még az év szeptemberében, Szesztai Györggyel Spanyolországba utaztunk, és Galíciában gránitból faragott kagyló szobrot vásároltunk, amelyet Santiago de Compostelában a Szent Jakab katedrálisnál szenteltek meg. A hazaszállított kagylón túl Szent Jakab szobrot rendeltünk, melyek a Magyar Zarándokút mentén, Kalocsán és Dabason kerültek felállításra.

Dabasi Zarándokközpont: építész: Rumi Imre, építész munkatárs: Rumi Zsolt

Spanyolországi tapasztalataink alapján tudtuk, hogy a zarándokút csak akkor működhet folyamatosan, ha létrejön egy - hivatali, egyházi és civil oldalt felölelő - összefogás. Így a Magyar Zarándokút Egyesület kezdeményezésére, Kőszegi Zoltán és Pokorni Zoltán polgármesterek, országgyűlési képviselők meghívására, huszonnégy önkormányzat részvételével, a Parlamentben megalakult a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás. Ezzel eddig példátlan összefogás valósult meg Magyarországon. Az alapító önkormányzatok 5 megyéből és a fővárosból érkeztek.

Ilyen hosszan elnyúló területi kiterjedésű közös fejlesztési cél érdekében korábban még nem társultak települések hazánkban.

Az egyesület és a társulás megalakulásával gyakorlatilag létrejött a Magyar Zarándokutat kiépítő és működtető szervezeti háttér. Mindkét szervezet azzal a fő céllal alakult, hogy létrehozzuk a spanyolországi El Caminohoz hasonló, hálózati jelleggel, folyamatosan működő, hagyományokon alapuló Magyar Zarándokutat. A Magyar Katolikus Egyház részéről kapott bíztató szavak alapján éreztük, hogy biztosítható lesz a zarándoklatokhoz nélkülözhetetlen vallási háttér is. Különösen akkor vált ez bizonyossá, amikor az esztergomi Bazilika mellett található, Szent Adalbert Központban kapott helyet az induló zarándokszállás.

Pilisszántó sziklakápolna

A zarándoklat a lelki megújulást elősegítő, áldozatvállalással járó, legősibb típusú utazás, mely több ezer éves vallási hagyományokon alapszik. Ma a zarándoklatok legfőbb motivációja – a hit mellett – a belső útkeresés, a testi-lelki megújulás, a hétköznapok nehézségeiből való kiszakadás. Noha, az út különböző embereknek mást és mást jelenthet, hisszük, hogy morális és mentális tisztító–rendező hatása vitathatatlan. Mai rohanó világunkban egyre többen érzik a céltalanságot, kiábrándultságot, egyre nagyobb a stresszben és letargiában élők száma. Szinte mindenki keres valamit (saját utat, életcélt, hivatást, társat, boldogságot, Istent). Az út bejárása lehetőséget ad arra, hogy szakítsunk mindennapjaink nehézségeivel, feledjük el a hétköznapok problémáit, kicsit távolabbról szemléljük saját életünket, és kerüljünk közelebb ahhoz, amit keresünk.

Tudjuk, hogy Spanyolországban évszázadok óta rendkívüli tisztelet övezi az El Caminot. A spanyolok fontos adatként tüntetik fel önéletrajzukban, hogy melyik zarándokutat hányszor járták meg. Idővel így lesz ez nálunk is. Tekintettel arra, hogy a zarándokúton a mentális kikapcsolódás, felfrissülés, lelki megújulás szinte garantált, az út végiggyalogolása pedig nem jelent nagyobb költséget annál, amit az ember otthon költ magára. A szükséges infrastruktúra kiépítése és fejlesztése jelenleg is megvalósítás alatt áll.

Esztergomi bazilika

A Magyar Zarándokút különböző történelmi utakat (római út, jeruzsálemi zarándokút, Árpád-kori utak, keresztes hadjáratok útja, stb.) fedve illetve érintve halad északról déli irányba. Országhatártól országhatárig szeli át hazánkat, az ország gerincén. Keresztmetszetet ad az országról, természeti és épített értékeinkről, változatos, színes hazai építészetünkről. 

(Esztergomi induláskor mindig eszembe jut, hogy Packh János és Hild József építészek grandiózus terveinek megfelelően az egykori reneszánsz Bakócz-kápolnát darabokra szedték és beépítették a bazilika tömegébe. Az építésügy mai szabályozásának útvesztőiben, már a gondolat is meglehetősen rendkívülinek tekinthető…)

forrás: építészforum

Szerzők: 

Rumi Imre, építész