Látszóbetonok tájépítész szemmel - a beton

Kategória: 

Az utóbbi években a beton reneszánszát éli mind az építészet és belsőépítészet, mind a szabadtérépítészet terén. Az alábbiakban összefoglalom azokat a legfontosabb betontechnológiai és látszóbeton-tervezési irányelveket, melyeknek kiírása véleményem szerint elengedhetetlen feltétele jó minőségű látszóbeton felületek létrehozásának.

Az utóbbi években a beton reneszánszát éli mind az építészet és belsőépítészet, mind a szabadtérépítészet terén. Tapasztalatom szerint a burkolatlan, szerkezeti szerepük mellett esztétikai funkciót is betöltő beton felületek (látszóbetonok) tervezésének kérdései a legtöbb kolléga számára ismeretlen területet jelentenek. Az alábbiakban összefoglalom azokat a legfontosabb betontechnológiai és látszóbeton-tervezési irányelveket, melyeknek kiírása véleményem szerint elengedhetetlen feltétele jó minőségű látszóbeton felületek létrehozásának.

A beton:

Időjárásnak kitett körülmények közé tervezett beton felületek iránt támasztott egyik legfontosabb igény a hosszú távú időtállóság, mely magas fagyállóságot és járófelületek esetében a megfelelő kopásállóságot jelenti. Egy tervezett objektum megépítéséhez fölhasznált beton összetételének pontos meghatározása túlmutat a tájépítész tervező kompetenciáján, azonban néhány alapvető paraméter ismerete és tervi kiírása elkerülhetetlen. Ebben nagy segítségünkre van az MSZ EN 206-1:2002 és az MSZ 4798-1:2004 szabvány, mely a betonok tartóssága érdekében környezeti osztályokat vezet be és előírja az egyes környezeti osztályokba sorolt betonok összetételének legfontosabb paramétereit. A fent említett szabványok 50 év tervezett használati élettartamra határoznak meg követelményeket.

Az említett szabványok fagy és/vagy olvasztó sóknak kitett körülmények esetére az alábbi környezeti osztályokat határozza meg:

Alkalmazási terület Környezeti osztály jele
Függőleges felületű, mérsékelt víztelítettségű, esőnek és fagynak kitett, olvasztó sózás nélküli felület. XF1
Függőleges felületű, mérsékelt víztelítettségű, fagynak és jégolvasztó sók permetének kitett felület. XF2
Vízszintes felületű, nagy víztelítettségű, esőnek és fagynak kitett, olvasztó sózás nélküli beton felület XF3
Vízszintes felületű, nagy víztelítettségű, fagynak és jégolvasztó sóknak közvetlenül kitett beton felület XF4

Az egyes környezeti osztályokhoz a szabvány az alábbi paramétereket határozza meg:

Környezeti osztály jele XF1
XF2
XF3 XF4
XF2
(BV-MI)
XF3
(BV-MI)
légbuborékképző
adalékszerrel
légbuborékképző adalékszer nélkül
Legnagyobb v/c tényező 0,55 0,55 0,50 0,45 0,50 0,50
Legkisebb szilárdsági osztály C30/37 C25/30 C30/37 C30/37 C35/45 C35/45
Legkisebb cementtartalom 300 300 320 340 320 320
Frissbeton levegőtartalma legfeljebb térfogat % max. 1,5% összesen: 4-8% összesen: 4-8% összesen: 4-8% max. 1,5% max. 1%

Elemezzük röviden a fenti paraméterek jelentőségét. A betonok fagyállóságának egyik legfontosabb követelménye a beton pórusmentessége. A betonok pórustartalmát egyrészt a beton szilárdulását követően elpárolgó keverővíz után maradt pórusok és kapillárisok adják. Legegyszerűbben úgy tudjuk csökkenteni a pórustartalmat, ha csökkentjük a betonhoz hozzáadott keverővíz mennyiségét. Ezért fontos az előírt víz-cement (mvíz/mcement) tényező betartása. Természetesen a keverővíz mennyiségének csökkentése rontja a konzisztenciát, a bedolgozhatóságot, ezen folyósító szerek hozzáadásával lehet segíteni.

Felesleges magyarázni a beton szilárdsága és fagyállósága közötti összefüggést. Magyarázatra szorul viszont az előírt legkisebb cementtartalom jelentősége. Magyarországon a betonok adalékanyaga homokos kavics, melynek legkisebb frakciója – elméletileg – 0,06 mm fölötti. Az adalékanyag szemcséi között fönnmaradó hézagot a cement szemcséi, azaz cementpép tölti ki. Az előírt legkisebb cementtartalom betartása azért fontos, hogy betonunk minél hézagmentesebb legyen, az adalékanyag legkisebb frakciói közé be tudjon „ékelődni” megfelelő mennyiségű szemcse (különleges betonoknál erre a célra igen finom őrlésű mészkő és kvarcliszt adalékanyagot is használnak).

A betonok fagyállóságát javító adalékszerek elvi működése abban rejlik, hogy olyan pórusokat hoz létre a beton szerkezetében, amelybe a táguló jégkristályok helyet tudnak találni, így védve a betont a jég feszítő erejétől. E módszer hátránya, hogy a beton magasabb pórustartalma csökkenti a szilárdságot és a kopásállóságot.

Járófelületek esetében a fagyállóság mellett a kopásállóság is igen fontos tényező. Még fagyálló betonok esetében is a cementkő szilárdsága legfeljebb harmada vagy negyede az adalékanyag szemcseszilárdságának, azaz a beton járófelület kopásállósága főként az adalékanyag minőségétől függ.

A már említett betonszabvány kopásállóságra vonatkozóan az alábbi osztályba sorolást tartalmazza:

Alkalmazási terület Környezeti osztály jele
Mérsékelten kopásálló kavics vagy zúzottkőbeton, pl.: garázspadló, közönséges járdalap, lépcső XK1
Kopásálló zúzottkőbeton, pl.: monolit beton járda, kétrétegű kerti lap kopórétege, közönséges útszegélyelem, beton kültéri lépcső XK2
Fokozottan kopásálló zúzottkőbeton, pl.: konténertároló beton burkolata, kopásálló útszegély elem, térkő kopórétege XK3
Igen magas kopásálló zúzottkőbeton, pl.: ipari padlóburkolat, amelyre nem kerül külön kopóréteg XK4
Különlegesen kopásálló zúzottkőbeton, pl.: fokozottan kopásálló térburkoló elemek XK5

A kopásállósági környezeti osztályokhoz a következő paramétereket határozza meg a szabvány:

Környezeti osztály jele XK1 XK2 XK3 XK4 XK5
Legnagyobb v/c tényező 0,50 0,45 0,40 0,35 0,35
Legkisebb szilárdsági osztály C30/37 C35/45 C40/50 C45/55 C50/60
Legkisebb cementtartalom 310 330 350 370 390
Frissbeton levegőtartalma legfeljebb térfogat % max. 2% max. 2% max. 2% max. 2% max. 1%

A fagyálló és kopásálló betonokra kiírt követelményekből látható, hogy minden kopásálló beton fagyálló, viszont csak az XF4 fagyállóságú beton rendelkezik gyenge kopásállósággal. Gyakorlati tapasztalat, hogy kerti körülmények között, gyalogos terhelés esetén vagy gépkocsi beállóhoz az XK1 osztály is megfelelő. Tekintettel arra, hogy az adalékanyagként elterjedten használt homokos kavics nagyrészt nagy szilárdságú és magas kopásállóságú kvarcos szemcsékből áll, a hagyományos adalékanyagú betonok is lehetnek fokozott kopásállóságúak.

Kiemelkedő kopásállóságú beton készítéséhez a megszokott homokos kavics helyett minél nagyobb szilárdságú zúzott kő adalékanyag szükséges. Erre a célra Magyarországon célszerű könnyen beszerezhető bazalt zúzott követ használni. A speciális nagyszilárdságú bazaltbeton hazánkban hagyományos építőanyaga az útépítésnek.

Gyakorlati szempontból fontos megjegyezni, hogy a fent említett betonok nagy biztonsággal csak betonüzemben gyárthatóak le. Fagyálló minőségű beton a nagyobb betonüzemek kínálatában listaáron is szerepelnek. Kopásálló betonok viszont nehezebben szerezhetőek be, gyárttathatóak le, zúzott kő adalékanyagot a betonüzemek nem tartanak.

Emlékeztetőül a betonok MSZ EN 206-1:2002 szabvány szerinti jelölése korábbi (egyébként a gyakorlatban még mindig elterjedten használt), MSZ 4719:1982 hatályát vesztett szabványban foglaltakhoz képest az alábbiak szerin változott:

pl. C 35/45 - XF3 - 16 - F2
ahol    
35/45 a henger és a kockaszilárdság (N/mm2),
XF3 a környezeti osztályba sorolás,
16 a legnagyobb szemcseméret mm-ben,
F2 terülési osztály (konzisztencia).

 

Szerzők: 

Vajda Szabolcs