Kiss József: Találkozásaim Ybl Miklóssal és a Károlyi Családdal - Alcsút, Fót, Nagymágocs kastélyoknál

Kategória: 

2014. szeptember 19-én az Ybl Bicentenárium alkalmából rendezett ünnepségen megtartott előadáson nyílt mód rövid ismertetést adni a szerző több évtizedes helyreállítási munkáiról Nagymágocson, és egyúttal felvillantani az alcsúti és a fóti kastélypark helyreállításainak Ybl Miklós és a Károlyi család, szerzőhöz "fűződő"  momentumait is.

A Károlyi-kastély parkrekonstrukciójának első ütemén dolgoztunk Fóton, ahol Ybl Miklós tervei szerint épült át a kastély 1860-ban. A tó felújításával is foglalkoztunk a Dunaharaszti Vízügyi Szakiskola diákjainak áldozatos munkájával (terv: A fóti park szerkezeti helyreállítása, 1982 Országos Műemléki Felügyelőség, Kiss József táj- és kertépítész).

A már több éve folyó munkák során találkoztam Károlyi Judit, Károlyi Edit, Mrs. Baily, Mr. Baily és az unoka Claudia Baily-vel, akik Károlyi Mihályné temetésére érkeztek akkor Magyarországra. A helyreállításról és a Károlyi Család látogatásáról Tamás Enikő számolt be cikkében a Kertészet és Szőlészet lapjain 1985. szeptember 12-én.

1.kép: Fót kastélypark helyreállítási munkák 1984

Fotó: K.J.

Alcsúton József nádor 1820-as években kiépített birtokközpontjának tájképi parkjának helyreállító - megőrző több évtizedes munkája során sokszor bejártam Ybl Miklós kevésbé ismertetett remekművének, az 1872-ben épült pálmaház maradványait. A helyreállítás reményében készítettem el a felmérési és állapotvédelmi dokumentációt ( 1995. ÁMRK ).

Sajnos még a védelmet szolgáló intézkedésekkel is adósak vagyunk.

2. kép:  Ybl Miklós Alcsút, Pálmaház, 1872

Fotó: Klösz György 1896

A szintén Ybl Miklóshoz is köthető, még a nádor személyes irányításával épített Kárpáti flóratartományt bemutató sziklakert köré épített, beomlott boltozatú  kisállatkert Medveházát az igen részletes dokumentálás utáni teljes szétszedés és újra összeépítéssel, különleges műemléki helyreállító megoldással sikerült megőrizni. ( terv: Kiss József, 1995. Országos Műemléki Felügyelőség és utódintézményei, munkatársak: Deschmann Alajos: szigetelés, Horváth Zoltán: kőanyag védelem,  kivitel: OMF Székesfehérvár, Baksa György).

3. kép: A Medveház helyreállítás közben 1995

Fotó: K. J.1995

Mind a Pálmaház, mind a Medveház szerkezeti építkezése Ybl Mester zsenialitását mutatja.

Az előbbi helyreállítása is szükséges lenne, tudományos, gazdasági és idegenforgalmi szempontból egyaránt.

Nagymágocson a Károlyi Család másik, Nagykárolyi ágával és Ybl Miklós alkotásaival is találkoztam.

Az uradalom 1722-től Károlyi birtok ahol 1850-es évekre mintagazdaságot hozott létre előbb Klauzál Imr,e majd Szendrey Ignác (Petőfi Sándor apósa) jószágigazgatókkal, és ekkor kezdődtek meg a nagyobb építkezések is. A kialakult gyümölcstermesztési központra  jellemző, hogy 1935-ben: 27816 alma, 3559 körte,1262 birs, 328 naspolya, 3827 cseresznye, 5808 meggy, 2030 őszibarack, 10241 kajszibarack, 30767 szilva, 475 ringló, 14300 dió és 4183 mogyorófa állománnyal rendelkezett.

Ybl Miklós az 1830-as években került kapcsolatba Károlyi családdal. Károlyi György gróf első megbízása Kaplonyban a templom Családi kriptájának építése volt.

Nagymágocson Ybl Miklós tervei szerint 1848/49 ben az uradalmi irodaház, majd 1856-ban központi magtár épült fel. A Községek Rendezése, 1871:VIII törvény  mint eszmei község  megalakítását tette lehetővé az új település, birtokközpont: Nagymágocs létrehozását.

1896/97-ben Károlyi Imre gróf (1873-1943) felépítette a kastélyt, és akkor alakították ki a park mai szerkezetét.

4.kép Nagymágocs Pleasure Ground 1984

Fotó: K.J.

Korábban az uradalmi fejlesztések idejében a mai kastély helyén, illetve attól jobbra és balra is álltak központi épületek, mint ahogy arra Rózsa Gábor mérnök-muzeológus  is rávilágított. Az 1882-ben készült térkép uradalmi központi épületeket ábrázol, körülöttük a tájképi parkok jellegzetes növénycsoportjaival, tisztásaival, sétányaival, lovagló utakkal és a ma oly meghatározóan fontos tó helyén a park kiterjedt területével. Ebből is következik, hogy a  tó és a csatornarendszer az új szerkezetű, új irányt mutató tájképi park építésének elengedhetetlen részeként valósult meg gr. Károlyi Imre idejében.

A szociális otthonként működő kastély parkjára a teljesen elvadult és leromlott állapotok voltak jellemzőek az 1980-as években, amikor első bejárásaimat tettem. Annyira sűrű volt a bozót mindenhol, hogy ekkor még geodéziai felmérést sem tudtam készíteni. A park helyreállítási terveinek készítését Kiss József táj - és kertépítész 1984 - ben kezdte meg (Országos Műemléki Felügyelőség Tervezési Osztály), és folyamatosan irányította a helyreállítást 2008-ig,  az utód műemléki központ megszűntéig (ÁMRK).

A nagy, lényegében gyepes előtér mögött nagyon pontosan szerkesztett helyeken tiszafák és egyéb örökzöldek csoportjai között tűnik fel az impozáns, német vadászkastélyok stílusjegyeit viselő épület. A kastélyépülethez vezető, enyhén ívelő, százados Celtisek lombsátra alatti úton nagyra nőtt buxusok mellett haladva jázmin- és orgonabokrok közötti tisztás vezeti tekintetünket a templomra. A templomot gr. Károlyi Lajos (1825-1889), a monarchia Londoni nagykövete építtette. Tervezője Dezséri Bachó Viktor szegedi műépítész volt. Dezséri Bachó László Ludovikai geográfiai tanár, a Ludovika történetének írója (Ludovika-Orczy kerti kutatásaimkor indexen lévő) rokon utód.

Tőlünk jobbra egy vadgesztenye allé a park kijáratához vezet. Előttünk fenyőfélék gyűjteménye magasodik, jobbra az egykori " kúria"  helyén dombhalmok s máris az épület barátságos, kisebb szökőkúttal ékesített előterébe érkezünk.

5.kép Nagymágocs kastélypark rekonstrukció, K- 3 terv, Kiss József, OMF 1984

A nyírott buxus sövények között, pompázó rózsákkal beültetett pleasure ground díszeleg, amelyet már az első lépésben  megújítottunk, az épületet nagy részben takaró, nyírt tiszafák bokraival együtt. A sarokpontjain a Négy Évszak 1771-ben készített szobrai álltak, és itt állt még egy ötödik koszorús nőalak szobor is. ( Restaurálásra szállították el, talán visszakerültek már, legalábbis részben ). A park helyreállításnak sok évi feladata volt az eredeti növénycsoportok és tisztások rekonstruálása, a zavaró növénytelepítések eltávolítása és a zavaró épített elemek, mint például a tavon át a glorietthez vezető házilagosan hegesztett, csővázas híd elbontása is.

Az eredeti park szerkezetének rekonstrukciójának tervezése után, annak visszaállításával együtt igyekeztünk megvalósítani a kisebb részletek javítását, kerti elemek megőrzését is.

A helyreállítás nem kapott költségvetési keretet, csak a  Szociális Otthon szerény lehetőségei szerint és időnkénti műemléki támogatásokból tudtunk évenkénti ütemezés szerint  haladni. Állami támogatást a kiadott parkrekonstrukciós tervek és a munkák helyszíni irányítása jelentette, mint oly sok más esetben is az országban. Ezért nem került sor szerződéskötésekre  sem, és a kutatás, feldolgozás a tervező maradék energiái szerint alakult.

6. kép Parkrészlet a gloriettel

Fotó: Kiss J.

Munkánkra a kiemelt témákat kivéve jellemzően a pénzügyi támogatások hiánya és a kezelők pénztelensége volt jellemző. Ebben az időben, hasonló módon a hivatalos tervdokumentáció alapján a szintén gyógyintézetként működő Doba és a múzeumként funkcionáló Szécsény kastélypark helyreállítása folyt évtizedeken keresztül. Az eredeti park szerkezete a "helyreállító fenntartással" egyre jobban közelítette az ideális állapotot, mint ahogy azt ma Nagymágocson is láthatjuk.

Kezdetben Bugár Mészáros Károly, majd sok éven át Széphegyi László műemléki felügyelőkkel (szintén OMF és utódjai) sokszor küzdelmesen együttműködve folytak a munkák. Az intézményvezetők és Horváth Gyula követlen segítséggel is hozzájárultak a rekonstrukcióhoz.

7. kép A park főtengelyében

Fotó: K.J. 1999

Az épületet megkerülve, a terasz balluszteres korlátjával közrefogott lépcső tengelyében a Szabin nők elrablásának mozgalmas szoborcsoportjával díszített nagy szökőkút áll, amely a térség központját képezi. Mögötte - a tó csillogó víztükre fölé - gyönyörű arányú, klasszicista gloriett emelkedik.

Itt is megfigyelhetjük a sötét örökzöldek és a világos, laza koronájú nyírfák ellenpontozásos hatást fokozó alkalmazását. Az északi terület láthatóan igen gondosan tervezett növénycsoportjai különleges egyedeket is rejtenek; cédrust, magnóliát, díszcseresznyéket, mocsárciprusokat, amiket hosszú látványtengelyek szerint telepítettek és a túlpartról is feltárul a változatos, festői hatás. A park egész területén gyönyörű évszázados fákkal, igen szép cserjeváltozatokkal találkozunk.

8.kép A csónakház  a tóparton legelő birkanyájjal

Fotó: K.J. 1999

A tó partjára épített csónakháztól kis bárkával lehetett ideevezni. Nagy problémát jelent a tó vizének kisebb, de főleg a nagyobb területre kiterjedő összefüggések szerinti revitalizációja. Ezt az északi parkterület felmérési és helyreállítási terveinek készítésekor igyekeztünk a helyreállítás körébe bevonni. Gr. Károlyi Lajos emlékirataiban 6 artézi fúrást említ amelyek a tó vizét  lényegében adják. Ezeknek "újraindítása", az oxigénellátás megoldása fontos lenne.

Néhai Károlyi Lajos Gróf, Károlyi Viktor és Széchenyi Ilona gyermekeként 1924-ben Nagymágocson született. Itt nevelkedve a kastély parkját is jól megismerte, és mint leírja, Imre gróf nagyapjától latinul is megtanulta az ültetett növények neveit. Megkeresett, mert találkozni akart a parkkal törődő, számára ismeretlennel és számtalanszor megtisztelt személyes szakmai beszélgetéseivel. Nagymágocson is többször bejártuk együtt a parkot, amikor Brazíliából hazalátogatott. A gróf úr dendrológiai tudása alapján ezek a séták és beszélgetések munkám szakmai irányának helyességére is vonatkoztak, de elégedettségét nem veszítettem el.

9. kép Gr. Károlyi Lajossal Nagymágocson 1999- ben

Fotó: K.J.

Gróf Nagykárolyi Károlyi Lajos 2009-ben hunyt el. Az Ybl Miklós által tervezett családi kriptában helyezték örök nyugalomra Kaplonyban. Nyugodjék Békében!

A mintegy 40 ha-os parkban jelentős helyreállítási munkát sikerült az évek során megvalósítanunk, és a megkezdett munka szerencsére továbbra is folyamatban van, de nem állíthatjuk, hogy már elértük a megfelelő állapotot. Sok mindent sikerült  kedvezően megváltoztatni (közben még az Alföld tüdejének kiirtásával is megvádoltak az újságban) de a mai napig - még a MÁV vonalakon is nagy örömmel viszontlátott Nagymágocs kastély fotókon - ott "díszeleg" az egykor fasorral is kísért, középtengelyben kijárt és változtathatatlanul megszokott gyalogút.

Érdemes lenne már kerülni egyet az idős Celtisek alatt!

10. kép A kastélypark részlete, a hatalmas előtér, 2014.09.19.

Fotó:K.J.

   

11. kép Sprok Antal szobrászművész kiállítása a kastélyparkban, 2014.09.19.

Fotó: K.J.

Köszönet illeti a szervező Ybl Egyesületet, Nagymágocs Önkormányzatát, a segítő Lakosokat, Wittek Krisztina főépítészt, a Szponzorokat, e rendezvény megtartásáért!

Szerzők: 

Kiss József táj- és kertépítész

Nagymágocs, 2014. szeptember 19-én az Ybl Bicentenárium alkalmából rendezett ünnepségen megtartott előadás szerkesztett változata