Károlyi-kastély Fehérvárcsurgó

Kategória: 

A Bakonyt és a Vértest elválasztó Móri-árokban fekszik Fehérvárcsurgó. A falu mellett áll a Károlyi család historizáló ízekkel átitatott klasszicista kastélya, és a hozzá tartozó 40 hektáros park. A kilencvenes évekre elhagyottá váló épület látványos megújulása igazi sikertörténet.

   

 

A Bakonyt és a Vértest elválasztó Móri-árokban fekszik Fehérvárcsurgó. A falu mellett áll a Károlyi család historizáló ízekkel átitatott klasszicista kastélya, és a hozzá tartozó 40 hektáros park. A kilencvenes évekre elhagyottá váló épület látványos megújulása igazi sikertörténet.

fotó: táj-kert blog

Csurgót (ami 1903-ban kapta előtagját a somogyi Csurgótól való megkülönböztetésként) 1834-ben került Károlyi György birtokába, aki 1840-től építtette fel a kastélyt a bécsi Heinrich Koch tervei szerint. A kivitelezést egy fiatal, pályája elején lévő fehérvári építész, bizonyos Ybl Miklós irányította. A kastély középpontjában egy egyemeletes főszárny állt, ahhoz csatlakoztak két oldalról a földszintes mellékszárnyak. Ezek végén pavilonszerűen egy-egy újabb kétszintes épületrész állt. A kastélyt 1912-ben alakították át, ekkor készült a képen látható hengeres könyvtárterem, valamint a lépcsőház és a dísztermek ma is látható kialakítása. A parkot az arisztokrata körökben divatos tájépítész, Hein János tervei szerint alakítják át.

fotó: táj-kert blog

Az épület háború utáni története tipikus magyar kastélysors: gázgyári munkások, majd görög gyerekek üdülője. A nyolcvanas években még itt forgatták a Te rongyos élet és a Vörös grófnő című filmeket, majd a rohamosan pusztuló épületet kiürítették. A pusztulást Párizsból haza-hazalátogatva nézte végig az utolsó tulajdonos örököse, Károlyi György. Az általa létrehozott alapítvány 1997-ben kötött szerződést az állammal a kastély vagyonkezelésének átvételéről. Az épületet folyamatosan újították fel: 1999-ben készült el a kápolna, 2001-ben a déli szárny, majd 2011 nyarára az egész együttes megújult Kralovánszky Réka építész tervei szerint. Kép forrása.

fotó: táj-kert blog

Az együttes műholdképe. A dombtetőn áll a kastély, az országútról nyíló hatalmas kertkapun át lehetett nagy ívben megközelíteni az épületet, ahonnan szép kilátás nyílt a Vértesre és a völgyben húzódó tóra, amit mára benőtt a nádas. A park felújítása lesz a következő nagy munka, a tervek szerint ez már idén megkezdődik a tó kotrásával.

fotó: táj-kert blog

A kastély díszudvara a csatlakozó egyemeletes pavilonokkal.

fotó: táj-kert blog

A díszudvar szökőkútja megmaradt, de a parkosítás elpusztult, a nyolcvanas években itt nagy oszlopos tuják álltak. A felújítással párhuzamosan a kiültetést is helyreállították.

fotó: táj-kert blog

A bal oldali erkélyről jól látható az északi mellékszárny. Itt szállodai szobákat alakítottak ki, és az étterem is itt kapott helyet, a dór oszlopos tornác alatt. Az óratornyot, ami kifejezetten egy békebeli vasútállomás hangulatát árasztja, Ybl Miklósnak tulajdonítják.

fotó: táj-kert blog

A kastély keleti homlokzata jobban őrzi az eredeti klasszicista arculatot. Érdemes megfigyelni az öntöttvas tagozatokat. Eredetileg ez volt a főhomlokzat, ide vezetett fel a kocsiút, és emögött volt az előcsarnok. Ez az 1912-es átépítéskor változott meg, akkor került a főbejárat-előcsarnok a nyugati homlokzat mögé, a díszudvari oldalra. Az eredeti előcsarnokból pedig az új főlépcsőházat alakították ki.

fotó: táj-kert blog

A régi főhomlokzat elől szép kilátás nyílik a Vértesre: a nagy tölgyfa koronájától jobbra a csókakői vár látható. A parkba az eredeti lejtésviszonyok megváltoztatásával egy focipályát illesztettek (ami a műholdképen is jól látható).

fotó: táj-kert blog

A déli (legnaposabb) homlokzat előtt található az öntöttvasból készült csipketerasz, ami az amerikai dél házait idézi.

fotó: táj-kert blog

A terasz előtti parkrészben több szép régi fa is megtalálható: balról kislevelű hárs (Tilia cordata), az épület mellett pedig egy régi hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana).

fotó: táj-kert blog

A hárstól nézve még felfedezhetők az a terasz előtti pleasure ground nyomai.

fotó: táj-kert blog

Az egykori pleasure groundból lépcső vezet a tó felé idős ostorfák (Celtis occidentalis) és vadgesztenyék (Aesculus hippocastanum) között. A tó nádasai világos foltként láthatók a fák mögött.

fotó: táj-kert blog

A díszudvari földszintes szárny tetőteraszáról további matuzsálemeket lehet megfigyelni: a képen balról jobbra idős piramistölgy (Quercus robur 'Fastigiata'), hárs (Tilia cordata) és egy sajnos viharszaggatta jegenyefenyő (Abies alba) látható.

fotó: táj-kert blog

A kastéllyal szemben, a három idős fa mellett áll az 1896-ban állított Milleniumi emlékmű, a kastélykert egyik megmaradt építészeti eleme.

forrás: táj-kert blog