Mit tud tenni a tájépítészet Magyarország fejlődéséért?

A MÉK-TKT vezetősége és a Magyar Kertépítészek és Tájrendezők Szövetségének elnöksége szakmapolitikai lobbianyagot állított össze a 2010-es kormányváltást követően, melyet eljuttatott a kormány és a parlamenti pártok illetékes képviselőinek.

A MÉK-TKT vezetősége és a Magyar Kertépítészek és Tájrendezők Szövetségének elnöksége szakmapolitikai lobbianyagot állított össze a 2010-es kormányváltást követően, melyet eljuttatott a kormány és a parlamenti pártok illetékes képviselőinek.

A komplex gondolkodásé a jövő

A 2010‐ben felállt új kormány első lépéseinek egyikeként összevont minisztériumokat hozott létre, amely azt jelzi, hogy integrált cselekvésben gondolkodik. Ez filozófiájában a tájépítészettel közös alapon álló tett.

A korábbi erős ágazati szempontok véleményünk szerint erősen deformálták a komplex szemléletű fejlesztést, az állami és önkormányzati szabályozás szinte minden szintjén. Az ágazati gondolkodás a teljes közigazgatási vertikumot fertőzte, emiatt a szakmai jogszabályok gyakorta átgondolatlanok, az elhatározott fejlesztések sok esetben szűklátókörűek, koncepciótlanok voltak, hiányzott mögülük a megalapozott stratégia.

A felállt közös platformon (az ágazati politikákkal való szakítás platformján), a Széchenyi tervhez illeszkedve ajánljuk fel a kormánynak az épített környezet, a vidék, a térségek (azaz a táj) fejlesztési kérdéseiben szakmai segítségünket, az országos, a kiemelt térségi, a megyei, a települési és a közterületi tervezésben felgyűlt szakmai tapasztalatainkat. Annál is inkább, mert mi úgy véljük, hogy minden, az ország fejlesztésére irányuló politika akkor lehet sikeres, ha egyszerre fókuszál a közgazdaság (azaz a piaci tér), a „tájgazdaság”(azaz a fizikai tér), és a humán‐erőforrás gazdaság (azaz a szellemi tér) építésére. Az alábbi gondolatsor egyetlen célt szolgál: szeretnénk, ha elindulna a döntéshozók és a tájépítészeti szakterület közötti intenzívebb és folyamatos kommunikáció.