Gyógynövény-gazdálkodáson alapuló viddékfejlesztési lehetőségek Magyarország területén

Kategória: 

A 2017/18-as Új Nemzeti Kiválósági Program keretében készült kutatásomban a gyógynövény-gazdálkodáson alapuló vidékfejlesztési lehetőségeket vizsgáltam Magyarország területén. 

A 2017/18-as Új Nemzeti Kiválósági Program keretében készült kutatásomban a gyógynövény-gazdálkodáson alapuló vidékfejlesztési lehetőségeket vizsgáltam Magyarország területén.  

Magyarországon két párhuzamos tendencia figyelhető meg. Egyfelől folyamatosan növekszik az aprófalvak száma az ország területén és ezzel együtt a vidékfejlesztés jelentősége is. A szakma évtizedek óta képviseli az önfenntartás, a multifunkcionális fejlesztések, a stratégiai gondolkodás és a valódi igények kielégítésének fontosságát.

Az aprófalvak népessége folyamatosan csökken, amelynek a munkalehetőségek megszűnése, a szociális, oktatási, egészségügyi és egyéb szolgáltatások, termékek megszűnése a legnagyobb katalizátorai. E folyamat kialakulásának oka elsődlegesen, hogy ezek a települések elvesztették korábbi szerepkörüket a térségben. (Filepné, 2014)

Ezzel párhuzamosan egy másik tendencia, hogy a hazai és nemzetközi piacon egyre keresettebbek a gyógynövények és a belőlük készült termékek. A magyar gyógynövénydrogoknak is folyamatosan helye van, ám az olcsó keleti áru sokszor kiszorítja a versenyszférából. A kulcs a piacon maradáshoz a minőség és a termékfelelősség lehet. (Bálint, 2009)

A két folyamat összekapcsolásának előnyeit, nehézségeit és tájépítészeti vonatkozásait vizsgáltam. Minthogy a gyógynövénytermesztés kézimunkaerő-igényes ágazat, ráadásul (betanítást követően) a szakképzetlen munkaerőt is képes felszívni, lehetséges lenne ilyen irányú fejlesztésekkel a falu népességmegtartó képességét növelni. (MGyÁS, 2014) Az összekapcsolást azonban nehezítik az ágazati nehézségek: az általánosan alacsony felvásárlási árak és az így generálódott alacsony bérezés, a kutatások hiányossága, a magas tőkeigény és a változékony terméshozam és piac.

Első, általános hipotézisem szerint mindezek ellenére, megfelelő tervezéssel egy hátrányos helyzetű településen vidékfejlesztési szempontból megéri gyógynövénytermesztéssel és feldolgozással foglalkozni. Ez anyagi, gazdasági, szociális és turisztikai fellendülést is eredményez. Leghíresebb hazai példa erre a bükkszentkereszti Gyógynövényház, amely egy addig kevéssé ismert települést a gyógynövényturizmusra alapozva tett országosan ismertté. A hátrányos helyzetű térségben található falu széles választékot kínál a látogatóknak, ami képes saját jogán is bevonzani. Magánkezdeményezésből indult példa a zánkai Gyógynövényvölgy tevékenysége. A kisüzemi termesztő és feldolgozó üzem mára non-profit turisztikai központként üzemel, látogatókat vonzva a településre. A térségi jelentőségű Ős-Dráva Projekt keretében megépült ökoturisztikai látogatóközpontban többek között a gyógynövények is bemutatásra kerülnek. Érzékelhetően növekszik ezen ágazat turisztikai vonzereje, így ilyen irányú fejlesztéseknél nem kell kizárólag a termelési bevételre támaszkodni.

A hipotézis jobb vizsgálhatósága érdekében egy második, települési szintre szűkített hipotézist tettem fel, mely szerunt körültekintő elhelyezéssel, stratégiával Kunbaracs többek között gazdasági fejlődést érne el, ha gyógynövény alapú fejlesztésekbe kezdene. Választásom azért erre a településre esett, mert nem csupán aprófalu, amely a dél-magyarországi termesztő régió része, hanem mert az utóbbi években önállóan gyógynövénytermesztésbe kezdtek. Az 1,6 hektáron, közmukával (10-13 fő) művelt kertészet helyi feldolgozással is foglalkozik: védjegyes lekvárokat és fűszereket csomagol. A kis mennyiségben előállított termékek túlnyomó többségben helyi vásárlókra találnak. A korábban mezőgazdasági szerepkörű településen ennek ellenére az utóbbi évtizedekben elvándorlás kezdődött meg, ami olyan mértéket öltött, hogy a helyi iskola is bezárt. 

Kunbaracs ökológiai, kulturális és szociális értékekkel rendelkezik. A 250 éves tölgyfa, az erdei tanösvény, a felújított Vörös kastély, a lovas tábor mind-mind vonzó tényezők, amelyek egy átgondolt stratégia részeként jelentősen nagyobb vonzerőt képviselhetnének. A településnek új szerepkört kell találnia.

A gyógynövény tematikus fejlesztések kérdésben mélyinterjút készítettem döntéshozókkal (Tóth Ferenc polgármester, Hegedűsné Ildikó, művelődésszervező, a kertészet koordinátora), érintettekkel (Fehér István mezőőr, és Kenderesi Ilona helyi termelők), illetve szakértőkkel (Dr. Radácsi Péter és Lakatos Márk egyetemi oktatók).  A döntéshozókat támogató, aktív attitűd jellemezte és az őszinte érdeklődés, hogy hogyan tudnának hatékonyabban hozzájárulni a település látogatottságához. Az érintettek kitűnő helyismeretükkel és tapasztalataikkal segítettek. A szakmai konzultációk során megismerhettem a korábban említett gyógynövény-ágazati lehetőségeket és kihívásokat.

Megvizsgáltam Kunbaracs történelmi tájváltozását, hogy képet kapjak korábbi szerepköreinek alakulásáról. Megismertem történelmét és helyi adottságait, mely nyomán SWOT analízist készítettem a település fejlesztési lehetőségeiről.

Erősségek

Gyengeségek

  • Meglévő gyógynövény-termesztési kezdeményezések
  • Kiépült helyi termék készítési rendszer
  • Vonzó elemek(lovas tanya, öreg tölgyfa, tanösvény)
  • Előirányzott főzőkonyha megépítése
  •  Aktív szervezők
  • Gyenge minőségű föld
  • Kevés víz, kiépített öntözés hiánya
  • Elszigetelt elhelyezkedés

Lehetőségek

Veszélyek

  • Növekvő kereslet az egészségesebb termékek iránt
  • Növekvő turizmus a falusias településeken
  • Támogató vidékfejlesztési politika
  • Keresletfüggő gazdasági siker
  • Sikeres pályázatok feltételei (meglévő tőke, stratégia, kitartás, eredmények) magasak
 

Megvizsgáltam, hogy tájépítészként hogyan tudunk szakmailag hozzájárulni a fejlesztés sikerességéhez. Különböző szempontok alapján (meglévő csatornáktól való távolság, településközponttól való távolság, erdőterületektől való távolság, mellékutaktól való távolság, főúttól való távolság) pufferterületeket képeztem az egyes elemekhez, amelyeknek metszete kirajzolja a gyógynövény-termesztési szempontból legalkalmasabb területeket.  Az erdő közelsége gyűjtési lehetőséget, a mellékutak megközelíthetőséget jelentenek. A meglévő, jelenleg használaton kívüli csatornák az esetlegesen beindított öntözést könnyítik meg, míg a településhez való közelség a meglévő eszközök és jelenleg működő kertészet elérését. 5212-es országos jelentőségű mellékút védőtávolsága további védőzónái negatív módon befolyásolták az adott terület növénytermesztési potenciálját.

Eredményként a metszeten négy olyan területet is kijelöltem, amelyek gyógynövény-termesztésre alkalmasak a fent említett szempontok alapján. Attól függően, hogy a településnek mik a céljai és állnak-e rendelkezésére nagyobb kapacitású szállítóeszközök, lehet 1. településtől távoli külterületi, 2. településhez közeli külterületi, 3. belterületi, vagy 4. településközponthoz közel eső belterületi (ahol a jelenlegi kertészet is működik).

További javaslatok a szakértők és lakosok bevonásával történő közös döntés a célokról. Ezeknek valódi igényekre kell reagálniuk az eladhatóság érdekében (pl. termeltetői szerződés kötése a vetés megkezdése előtt) és minőséget kell képviselnie, hogy helyet kapjon a piacon.

A szerepkör újradefiniálásában további fejlesztések is szerepet kell, hogy játszanak: a turisztikai fejlesztés, a munkaerő oktatása, a különböző szolgáltatások összekapcsolása. Mindezekhez (és a termeléshez, gépesítéshez) nagy mennyiségű tőkére van szükség, amelyet pályázatok, befektetők útján lehetséges megszerezni. A fejlesztések kezdetén „nem kell feltétlenül több tíz hektárban gondolkodni” (Lakatos, 2017).

Kunbaracs tehát egy fejlesztendő és fejleszthető terület, amelynek egyik tematikája a gyógynövényturizmus kiépítése is lehet. Csakúgy, mint a Magyarország más aprótelepüléseinek, amennyiben valódi igényekre reagálnak, stratégiailag és multifunkcionálisan gondolkodnak.

Énekes Anna

Források:

Filepné, 2014

Filepné Dr. Kovács Krisztina: A tájalakítás hatása a Csornai-kistérség társadalmi-gazdasági térszerkezetére

Bálint, 2009

Bálint János: Direktmarketing: a magyar vidék termékeinek közvetlen értékesítése

MGyÁS, 2014

Magyar Gyógynövény Ágazati Stratégia, 2014

Lakatos, 2017

http://www.agrotrend.hu/piac/agrarpiac/nem-kell-feltetlenul-tobb-tiz-hek...