Clark Ádám tér – a „0” kilométerkő tere

A Clark Ádám tér 0KM szobor körüli parkrésze 2014. július 25-én került átadásra a Park Stúdió tervei alapján. A 60-as években kialakított, mára elhanyagolt tér és park sokat változott. Az elhagyatott, sötét bozótossá vált park a felújítás óta szervesen bekapcsolódott a Clark Ádám tér színes forgatagába.

Történeti áttekintés
 
A Clark Ádám tér kialakulása a Lánchíd (1839-1849) és az Alagút (1853-1857) építéséhez kapcsolódik, mellyel egyidejűleg a terület a Fő utca és Várhegy között térré bővült.
A tér déli oldalán 1861-ben épült fel a budai magyar Népszínház, homlokzatán a HAZAFISÁG A NEMZETISÉGNEK felirattal. Az épületet Mátyás király egykori lovardájából – Gerster Károly és Frey Lajos tervei alapján - alakították át színházzá, a tér neve az 1860-as években Népszínház tér volt.
 
Néhány évvel később a Várhegy oldalában megnyílt a Wohlfahrt-féle gőzsikló (1868-1870), mely építésekor a Népszínházat lebontották. „A Budavári Sikló a Lánchíd Budai hídfőjét köti össze a Budavári palotával. A legelső, még gőzüzemű Siklót Széchenyi Ödön indítványozására építették 1868-70 között, Wohlfahrt Henrik tervei alapján. Felavató ünnepsége 1870. március 2-án volt, különlegességét jól mutatja, hogy ez volt Európában a második ilyen vasúti szerkezet. 1928-ig, az autóbusz közlekedés beindulásáig az I. kerületben ez a 95 méter szakaszon közlekedő, 50 méteres szintkülönbséget áthidaló vasút volt az egyetlen tömegközlekedési lehetőség a Vár megközelítéséhez.”(A Sikló második világháborúban súlyosan megrongálódott, 1986-ban indult újra.)
 
A Clark Ádám tér volt Budapest első egységes neoreneszánsz stílusú tere. Épületeiben működött a Lánchíd Társaság (Lánchíd Palota), s a Budai Takarékpénztár (Ybl Miklós). Az 1870-es évek közepétől a tér neve Lánchíd tér, 1912-től Clark Ádám tér. Villamosjárat a tér alatt 1907 óta közlekedik.
 
A Clark Ádám tér a XX. század elején az egyre fokozódó forgalom miatt szűkössé vált. A tér északi és déli oldalán felépült paloták meghatározták a térfalakat, a tér határait. A Budai Takarékpénztár a második világháborúban bombatalálatot kapott, majd 1949-ben a „körforgalom” kialakítása során elbontották.
 
  
 
„Az úthálózat jelképes kiindulópontja eredetileg a királyi palota küszöbénél volt. A 20. század elején Festetics Pál vetette fel a közlekedési hálózat kiindulópontjának megjelenítését, amelyet a Hungária Automobil Club karolt fel és valósított meg. 1932-től a Kereskedelmi Minisztérium épülete melletti járdán állt Körmendi Frim Jenő Madonnát (Patrona Hungariae) ábrázoló márványszobra, amelynek talapzatán három alak (egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető) domborműve jelent meg. A második világháború alatt megsérült szobrot lebontották.” A mai 0KM kő helyén 1953-ban állították fel Molnár László egy munkást és egy autókereket ábrázoló szobrát, melyet 1974-ben áthelyeztek a XVII. kerületbe, a rákoshegyi vasútállomáshoz.
 
A mai szobrot - Borsos Miklós 0KM - 1975. április 4-én állították fel a Budavári Sikló előtti parkban, a Budapestről induló egyszámjegyű főutak (kivéve 8-as út és néhány kétszámjegyű 10,11,31-es) kezdőpontjának jeleként. A 80cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkőszobor szabályos tipográfiai 0 karaktert formáz.
 
A park - átépítés előtti- elrendezése a térszín alatti szivattyúgépház gépház és víztározó megépítését követően készült, végleges formában a 90-es években. 2013-ban a parkban kávézó épült a Sikló utcai támfal előtt.
A tér a „Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út” (1987 + 2002) UNESCO Világörökség része kulturális kategóriában.
A park egyetlen képzőművészeti értéke - az 1975-ben felavatott Borsos Miklós alkotás, a 0KM szobor - az eredeti helyén maradt, hiszen innen számítják az ország főútvonalainak kilométereit. A műalkotás jelentését erősítve mészkő burkolatba gravírozott irányokat jelző feliratokkal jelennek meg az ország jelentős pontjai, megye székhelyei, világörökségi helyszínei.

 
A terület térrendszere, burkolata méltó módon kiemeli a szobrot, egyben csatlakozik a Clark Ádám tér meglévő szerkezetéhez, a Várkert bazár Öntőház utcai bejáratához, a Lánchíd utcához. A korábbi 1,5m magas támfal elbontásával, elfogyó lépcsőkkel nyílik meg a szobor körüli tér a Sikló és a Várba vezető utak, illetve a Lánchíd felé.
A tér a Vár előszobájává vált, gyülekező hellyé, könnyen azonosítható találkozó ponttá. Ezt a hangulatot erősíti a 2013-ban az Önkormányzat megbízásából épített, idén nyáron megnyitott kávézó is.
A terület zöldfelülete a Duna parthoz közeli Lánchíd park folytatása, lankásan kialakított gyepes pihenő terület, gondosan összeállított, illatos és virágzó növénykiültetésekkel. A terület faállománya elsősorban elvadult örökzöldekből állt. A zöldfelületet megtisztítva, felfrissítve átláthatóvá, szellőssé vált a park. Így már a Lánchíd utcából is feltárul az Alagút, a Sikló és a 0KM szobor látványa.
A zöldfelület alatt található a Budai Vár hűtőközpontjának szivattyú gépháza és hűtővíz tároló medencéje. Az építmény tetején a régi, hevenyészett lécborítást elbontva zöldtető épült, amely észrevétlenül folytatódik a zöldfelületben. A gépház és víztároló árulkodó építményeinek (rácsos lebújó, nagyméretű aknafedlap, szellőzők) megjelenését úgy kellett a parkhasználattal, a reprezentatív helyszínnel összehangolni, hogy az üzemeltetés feltételeinek és a terepszinteknek megfeleljen.
A tervezést, az egyeztetéseket és a kivitelezési munkákat végigkísérte a résztvevők lendületes, magas minőségre törekvő, egymást segítő pozitív hozzáállása. Ez úton is köszönjük ezt mindenkinek!

Felhasznált irodalom, források:

Budapest műemlékei V/1. kötet (Horler Miklós)
Budapest Műszaki útmutatója 1896
Budapest lexikon I –II.
Hogyan épült Budapest (Siklóssy László)
Általános közkönyvtári és archivált folyóirati irodalom
budapest.varosom.hu
 
Szerzők: 
Generál tervező: Create Value Kft. – Dobrocsi Tamás
Tájépítész vezető tervező: Solitaire Kft. – Tátrai Judit
Tájépítész tervező: Park Terv Stúdió Kft. – Németh Márta, Liziczai Sándor, Pottyondy Flóra
Zöldtetős szakági munkarész: ArcadiaGarden Kft. – Pottyondy Gábor
Generál Kivitelező: D&D Builder Kft. – Vincze Beáta
Fényképezte: Mocsonoky Péter