Mőcsényi Mihály

Mőcsényi Mihály emlékezete az Országépítőben

Az ORSZÁGÉPÍTŐ folyóirat 2017/03-as számában megemlékezés jelent meg a nemrégiben elhunyt Mőcsényi Mihály tájépítészről.

A széndioxid szindróma II.

Mőcsényi Mihály 2008-as írása a széndioxidról, amely ma is aktuális. Második rész

A szén-dioxid szindróma I.

Mőcsényi Mihály 2008-as írása a széndioxidról, amely ma is aktuális. Első rész.

Mőcsényi Mihály Kossuth-díjas

Idén március 14-én a Parlament Kupolatermében adták át Magyarország legrangosabb tudományos és kulturális területen végzett kimagasló teljesítményért járó díjait március 15-e, az 1848-1849-es Forradalom és Szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából. 2014-ben Kossuth-díjat kapott Mőcsényi Mihály tájépítész.

Mentorom, Nesztorom – Mőcsényi esszék 5.

Mentorom, Nesztorom – Mőcsényi esszék 5. Mőcsényi professzor személyiségére két egészen kivételes, eltérő karakterű ember hatott „inaséveiben”. Mindketten Kossuth-díjasok. Két reneszánsz egyéniség, hatalmas hazai és külországi tapasztalattal, akik egy harmadik hasonszőrűt nevelgettek a maguk sajátos ’terheléses’ módszereivel ágyrajáró albérlőjükből. Ormos Imre és Mohácsy Mátyás mindennapjaikba enged most betekintés az esszésorozat 5. darabja.

Dél-Morva kaland – Mőcsényi esszék 4.

Mőcsényi Mihályt 1941 őszén Ormos professzor kerttervezés órájáról hívatták ki, hogy átvegye a SAS behívót, majd a professzor azzal búcsúzott tőle, hogy tanársegéddé fogadja, ha mindketten túlélik a háborút. Erdélyben, Kolozsvárott közgazdaságtudományt kezdett tanulni, hogy később a tájépítészeti diszciplínát ebbe az irányba is szélesítse, ám a háború vége felé úgy hozta a sors, hogy Csehország területére dobták át „ellenállni”.

Feneketlen tó – Mőcsényi esszék 3.

Warga László (a BME Urbanisztikai tanszék alapítója) kitalálta, Klebelsberg Kúnó jóváhagyta (bár előtte még ugyancsak be akarta építtetni), Mőcsényi Mihály pedig – jóval később – megcsinálta. Ma Klebelsberg szobra nézi a végeredményt. Mi az? Hát az újbudai Feneketlen-tó és környezete. Az időutazás Mőcsényi professzorral folyatódik.

Svájcban – Mőcsényi esszék 2.

1947-ben, másfél évvel a háború után a romok jó része tűnőben volt, de díszkert nemigen létesült még hazánkban. Professzorom (Ormos Imre – a szerk.) úgy vélte, nem helyénvaló, hogy tanársegéde olyan szakterület oktatásában vesz részt, amelynek gyakorlati, lényegi részét tekintve járatlan, mivel tervek megvalósításában, kertépítésben még nem vett részt. Igen ám, de hol építettek 1947-ben kertet? Európában Svájcon kívül feltehetően sehol. Akkor mi a teendő? Svájcba kell menni. Hogyan? Ha lehet, fogadó kertépítőt találva, ösztöndíjjal.

A magyar bor reneszánsza – Mőcsényi esszék 1.

1992 tavaszán telefonon egy női hang azt kérdezte, Mőcsényi Mihály vagyok-e. Mondtam, hogy igen. Erre ő: „Németországból, Stuttgartból hívom, kapcsolom Kalász Mártont, a kulturális intézet igazgatóját”. Kalász azt kérdezte, én terveztem-e a korábbi nemzetközi kertészeti kiállítások magyar kertjeit. Megint mondtam: igen. Erre ő: az IGA, a Nemzetközi Kertészeti Kiállítás vezetősége szeretné, ha a „Nemzetek Kertjei” között 93-ban is lenne magyar.

Tájtitkok tudói

5 részes ismeretterjesztő filmsorozat a hazai kert- és tájépítész szakmáról az ECHO TV-n. Forgatókönyvíró - szerkesztő: Buella Mónika, tájépítész Vágó: Zajti Balázs Gyártásvezető: Zajti Ferenc Rendező - operatőr: Zajti Gábor
Subscribe to Mőcsényi Mihály