Az Orczy-kert helyreállítása

Kategória: 
Helyreállított parkrészlet a Ludovika szoborcsoporttal
Az Unió Kulturális Bizottsága 1992-ben elhatározta, hogy a "Support of Pilot Projects For Conservation of The European Architectural Heritage" pályázaton Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország is mint csatlakozni kívánó államok részt vehetnek. Így kerülhetett sor arra, hogy 1993-ban a Nemzetközi Bíráló Bizottság Csehországban Prága várkertjeinek, Sychorov tájképi parkjának, Szlovákiában Betlér (Betliar) tájképi parkjának, Lengyelországban Varsó királyi kertjeinek és Magyarországon a budapesti Orczy-kert tájképi parkjának helyreállítása részesült Uniós támogatásban.

Az Európai Unió erkölcsi és anyagi támogatásának lehetősége történeti kert helyreállítási munkákat illetően először 1993-ban vetődött fel. Az OMvH akkori elnöke, Jékely Zsolt - ismerve a budapesti Orczy-kerttel kapcsolatos évtizedes kutatói, tervezői, egyeztetési munkáimat (OMF) - tette fel a kérdést, hogy össze tudok-e állítani egy komplex angol pályázati dokumentációt ebből a témámból, nagyjából 10 nap alatt az Európai Uniós Bizottság részére? Természetesen elkészült az anyag, hiszen "csak" fordítani és szerkeszteni kellett.(1.)

Az Unió Kulturális Bizottsága 1992-ben elhatározta, hogy a "Support of Pilot Projects For Conservation of The European Architectural Heritage" pályázaton Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország is mint csatlakozni kívánó államok részt vehetnek. Így kerülhetett sor arra, hogy 1993-ban a Nemzetközi Bíráló Bizottság Csehországban Prága várkertjeinek, Sychorov tájképi parkjának, Szlovákiában Betlér (Betliar) tájképi parkjának, Lengyelországban Varsó királyi kertjeinek és Magyarországon a budapesti Orczy-kert tájképi parkjának helyreállítása részesült Uniós támogatásban. Joao de Deus Pinhero portugál EU elnök Úrtól vehettem át Lisszabonban a plakettet, és utaltak át 75.000.- ECU-t a Magyar Államnak, amihez nekünk 8.257.500.- HUF értékű teljesítést kellett biztosítanunk. Ekkorra nem csak a Szlovák Köztársaság jött létre, de az Országos Műemléki Felügyelőségből kreált OMvH is átalakult, létrejött a KÖH, a MÁG és az ÁMRK is, ahol felelős tervezőként folytattam munkáimat.(2.)

A kerttörténeti részletes feldolgozást már a dokumentációim kerttörténeti feldolgozásaiban és máshol is elvégeztem - ezt megelőzően csak Gombos Zoltán alapvető munkájában jelent meg a kert történetéről leírás a „Régi Kertek Pesten és Budán” című könyvében - itt csak néhány kérdés érintőleges tárgyalására van mód, és a helyreállítások tanulságainak levonására.(3.)

A versenytárgyalást követően folytatódtak a tárgyalások a terveknek megfelelően, a MŰBER részvételével az érintett intézményekkel az akkorra már sürgőssé vált kivitelezési munkákról, mivel a befejezés 1995 nyarára vált esedékessé, ami a munkák természetéből adódóan bizony csak hónapokat jelentett számunkra.

Budapesten igen sok jelentős park történeti kert - bár ez sajnálatosan nem köztudott. Az Orczy-kert létrehozása Orczy Lőrinc tábornok és utódai nevéhez fűződik, illetve a kor híres kertépítészének, Petri Bernhard magyarországi tevékenységének 1794-97 között megvalósult kiváló alkotásaként maradt ránk. (Ő dendrológiai tanulmányokat is folytatott, s 1797-ben a lipcsei kertbarátok kézikönyvében a magyarországi fafajok Linné rendszere szerinti növényjegyzékét is közreadta.)

A park alaprajzát és a további módosulásokat is igen jól nyomon követhetjük a folyamatosan készülő várostérképeken. Ezek közül iránymutató a Lipszky János által 1810-ben kiadott Pest, Buda és Óbuda térképe, mivel igen részletes, pontos és a kivitelezett állapotot igen rövid időn belül tükrözi.(4.)
A térkép pontosan érzékelteti számunkra a város szerkezeti átalakulásának jövőbe mutató fő irányait is. József nádor szorgalmazásával és előterjesztése alapján kezdhette meg Pollack Mihály az első Magyar Tisztképző Intézet, a Ludovika Akadémia tervezési munkáit 1825-ben. A hatalmas épületek a hivatalosan átvett és kifizetett Orczy-kert mellé épültek fel.

1849. január 7-én Petzelt alezredes igazgató a megnyitót megtartja, bár január 5-én Windisgraetz herceg már bevonult, "az épületet lefoglalta, az Orczy-kertet pedig mint nyilvános kertet kirándulások, üdülés és szórakozás céljaira a közönség rendelkezésére bocsájtotta".

1872. november 1-én lépett életbe a tisztképzés a Ludovika Akadémián, ahol I. Ferenc József első szemléjét 1874. január 10-én tartotta. Az új épületegyüttes lényegében érintetlenül hagyta az eredeti parkot, viszont az új utcák és az előtér kialakítása a Festetich-kert területét csökkentették (itt a későbbiekben a Füvészkert kap helyet).

Mint ahogy azt a kutatásaim és rekonstrukciós szerkesztéseim (1984.) meghatározták, az új utcák nyomvonalának kiépítésével "került" az Illés-kút az egykori lovarda mellé. A kút ábrázolását téves feliratozással közölték az 1803-ban Bécsben megjelent útikönyvben, ahol valójában a Petri által épített antik kápolnát ábrázolták Illés-kút aláírással.(5.)

antik templom 1803. (Leyrer)

Az Illés-kút és környékéről 1798-ban készült térkép a Festetics-kert melletti térség, az ide vezető allék és a kútház pontos ábrázolását adja (6.) Kép: Az Illés Kút és környéke 1798 -ban tehát a Petri Bernhard parképítése után.

Az Illés-kút és környéke 1798. (Fővárosi Levéltár)

Az Illés-kút helyét egyértelműen felfedezhetjük a Festetics-kert térképén is „Elias brun” felirattal, és a később készült Lipszky-féle térképen is, egy ovális alakban fákkal körülültetett térség közepén.

Parkrészlet 1853.Helyreállítás II. üteme, geometrikus kertrész (Terv: Kiss József, ÁMRK)

Az 1840-ben készített építészeti helyszínrajz alapján pontosan megállapítható az egykori, Petri által leírt kápolna helye is. Az épületet ekkor a szökőkúttól az üvegházig öntözővíz továbbító gépházként használták. Lássuk Petri Bernhard művének ismertető leírása szerint : "…szelíd és enyhén emelkedő domb látványa, mögötte másik, magasabb domb, amelyen ízléses templom áll, a baloldalt előnyösen mutatkozó szőlőhegy és korszerű lakóépület festői fekvése… A magaslat, amelyen az épület nyugszik, lassan festői fekvésű tó felé lejt… E mögött a bájos kép mögött a völgy szép facsoportokkal beültetett terjedelmes rétté tágul…. a táj hátterében látható a fenséges budai vár és tovább balra, a budai hegykoszorú… a kopár Gellért-hegy. Ha valaki egészen el akar menekülni magányában, azt az utat kell követnie, amely sötét ligetbe vész el… Végül düledező kunyhóhoz érünk, a kunyhót temető veszi körül sírokkal. Ez a kietlen hely, amelyet komor és sötét fák fognak körül, az egész tájat mélabúsra festi… természetet utánzó barlanghoz érünk. Előbb szűkebb alagútba lépünk, később azonban tágas barlangba. Ha innen visszatekintünk, természetes nyíláson át vízesést pillantunk meg, amelyet a nagy tó lefolyása alkot..."(7.)

Az antik kerti templom a későbbiekben református kápolnaként is működött. Ma ezt a kialakítást idézi meg a Természettudományi Múzeum melletti építmény, miután a hely kijelölésem után tőlem függetlenül a Vörös Meteor Barlangász Sportegyesület kitisztította az egykor betemetett kutat, és épült meg a jelenlegi formában.

Az ország ekkor legnagyobb üvegháza 1817-20 között készült el, amely több építménnyel, egykori parkterülettel együtt jelenleg a park méltatlan körülmények közötti, több kezelőhöz tartozó peremterületén helyezkedik el. Remélhetően feltárásra, bemutatásra kerülhetnek a felszabadított parkhoz kapcsolt területtel, és így az Orczy-kert sokrétű ismeretterjesztő, tudományos programjának fontos részeivé válhatnak.

Az I. ütemű helyreállítás terveiben is szerepelt a park természetes vízrendszerének vizsgálata és annak helyreállítása a történeti állapot lényeges épített elemeivel. A kútépítmények és a tó vízrendszerének, partvonalának, kapcsolódó építményeinek története nyomon követhető. Helyreállításuk elengedhetetlen, és olyan eredményeket is hoz, mint pl. a vízminőség javulása, a vízszint szabályozása, öntözési lehetőség. Az Orczy-kert területe egyébként fontos vízvezető réteg fölött fekszik, erre is tekintettel kell lenni.
Pollack Mihály helyszínrajzain is jól megfigyelhetjük a meglévő és új vízhálózati rendszert, melyről szintén több helyen beszámol a tóval kapcsolatos beavatkozásokkal együtt. 

A tó és a csónakház az 1930-as években (BTM)A tó vízszintjének változatlansága jól látható a csónakház lépcsőjéhez viszonyítva (Fotó: Kiss József)

Az építkezéshez igen nagy mennyiségű vízre volt szükség - mész oltására, habarcshoz, stb. -, többek között ezért is nagyon fontos kérdés volt ez Pollack számára. Jelentésében írja: "befejezte a Festetits-kerítést és a vízelvezető csatornát az Illés-kúttól az új Ludoviceum utcáig..." A Nádor október 2-án utasította Pollackot, hogy "a tó medrének kialakításánál talált kavicsot az előtér szintezésére kell fordítani, a tó mellett pedig mindaddig mélyíteni, míg a kavicsréteg tart, azaz míg a kibuggyanó víz az ásást meg nem akadályozza." Pollack Mihály még ebben a hónapban jelenti: "a tó medrét teljesen kiásták, s egy egész évi megfigyelés után fog csak kitűnni, hogy a tó természetes úton tudja e táplálni önmagát vagy csatornák segítségével kell-e majd táplálni, de már május 14-én el kellett zárni a tó feltörő vizét. ... A kerti tó zsilipjei 1833 júliusában készültek el, ezek lehetővé tették a tó mesterséges megduzzasztását 4-től 7 lábig..."(8.)

Ez arra a kérdésre is rávilágít, hogy hova került a kiemelt kavics, és hogy történt e mélyítés, vízszint változtatás. Ez Alt Rudolf 1845-ben a parkról készített litográfiájának hiteles ábrázolásmódjának kérdését is érinti. 

Alt Rudolf litográfiája 1845. (MNM)

A pontosan rajzoló mester ábrázolása valósághű, csak jelenleg nincs zsilipes szabályozás, és így nélkülözzük a magasabb vízszintet. A mesterséges domb mellől, annak alsó harmadában lévő sétányról készült eredetileg a metszet.

Az 1884-ben kiadott Budapest Főváros térképe azért is fontos számunkra, mert azt az átmeneti állapotot ábrázolja, ahol megtaláljuk:
A) az egykori Illés-kút fölé emelt épületet, miután azt betömték
B) a tó ÉNy-ra húzódó keskeny nyúlványát, aminek szűkületében híd vezetett át, balluszteres kialakítását fotóról ismerjük (9.) Helyreállítási terve szerinti kivitelezésre remélhetőleg a továbbiakban, esetleg összefüggésben a tó vízrendszer helyreállításával készülhet.
C) az antik templom-kápolna épületét Petri idejéből
D) szintén ebből az időből az orangerie-k előtti geometrikus kertrész központi kútját is, amit még sokáig jelölnek és ma is fellelhető. Ezt a kutat ábrázolják káváján agavéval, és ez fontos kapcsolódási pontja a II. ütemű helyreállításnak, ami a volt BKV területre is kiterjed.

Budapest főváros térképe 1884.

Mivel egy évtizedes kutató-tervező-előzetes egyeztető munka már mögöttem volt, csak így vált lehetővé azt a hátrányt leküzdeni, ami az építést megelőző bontások idő- és pénzrabló feladatait jelentette. A főépület kezelője, az ELTE megvált a főhomlokzat előtt 10 m-re álló, 30 m hosszú, vas szerkezetű raktárépületétől, és az eredetileg az egykori Belügyminisztérium kiképző területhez épített, több száz folyóméter - nagyon nehezen bontható - vasbeton kerítésétől. Természetesen minden bontási munka engedéllyel történt, így is értek támadások, hiszen a városrész, a Főváros köztudatban nem volt felkészülve, hiába voltak lakossági fórumok, és felső szintű egyeztetések.
Sajnos a területhez és az épületegyütteshez kötődő politikai indíttatású megközelítések sok nehézséget okoztak, pedig a történelmi tények ezt sem indokolták, mint annyi más esetben sem. Ezeken a nehézségeken is segített túljutni az Európa Unió szakbizottságának, válogató, jóváhagyó zsűrijének megvalósítási támogatást juttató döntése. 

Helyreállítás előtti állapot (Fotó: Hack Róbert)Helyreállítás előtti állapot (Fotó: Hack Róbert)

Az addig Asztalos János Ifjúsági Sportparkként működő területen - ahol sátras nyári úttörő táborokat is tartottak - az egykori nagy tisztásra leaszfaltozott focitéren és salakpályákon több ezer négyzetméteres (és köbméteres) bontási és természetesen sitt-elszállítási munkát kellett végezni. A szabadtéri színpad bontásával és a sehogyan sem hasznosítható salak utak megszüntetése után, a végre szabaddá, ünnepélyes látványúvá vált épülethomlokzat előtt megkezdődhetett a parképítés igen ütemes munkája.

Az ekkor I. ütemű helyreállításként reálisan készíthető jóváhagyott tervdokumentációval együtt az egykori teljes Orczy-kert területére kiterjedően sikerült megőrizni az egy helyrajzi szám alatti magyar állami tulajdonú területet, a park szélét körülzáró 17 kezelő önállósodni kívánó szándékai ellenére. Csak egy helyen sérült valamilyen módon ez az állapot egy korábbi eljárás miatt, ezzel a kertrekonstrukció szempontjából nagyon fontos terület igénybevételét korlátozva. A Ludovika épületében is nagy változások történtek, az ELTE költözése után megkezdődött a Magyar Természettudományi Múzeum kialakítása.

Eredetileg is a park rekonstrukció kezdettől fogva hangsúlyos szándéka volt, hogy az átellenben szomszédos Füvészkert bemutató területéhez kapcsolódó terület legyen a megújításra szoruló, meglévő növényállomány felhasználásával, a történeti állapotnak megfelelő, de botanikai szempontok szerinti növényzet telepítésével kialakítva. A korlátozott használatúnak tervezett közpark – nyitva tartással működtetett terület - műemlék, mint helyreállított történeti kert, kiterjesztett botanikus kert, a Természettudományi Múzeum és az egykori Ludovikához kötődő szabadtéri rendezvények helyszíne, nap- és évszakok szerinti változó korosztályok különböző igényű pihenését is lehetővé tévő terület, a fenntartási intenzitással és a használattal összeegyeztethető sporttevékenységet is megengedve.

A helyreállított park részlete (Fotó: Galaceanu Efstatia)A helyreállított park részlete (Fotó: Kiss József)A helyreállított park részlete (Fotó: Kiss József)

Budapest legnagyobb egybefüggő zöldterületei közé tartozik az Orczy-kert, Ludovika-kert, az itt történetileg kialakult és alakuló közlekedési- és szellemi csomópontban. Helyreállításának és a fejlesztésének további ütemei a volt BKV terület felszabadulásával lehetővé váltak, az erre a területre készített helyreállítási programterv az egykori park részbeni visszaállítását célozta a teljesen lepusztított területeken, az új igények szerinti kialakítások lehetőségeivel.

Helyreállítási terv

Helyreállítási programterv (Tervező: Kiss József)

1.) Köszönet az OMVH Nemzetközi Osztályának segítségéért ,főként Gadóczy Andrea, Muszik Vera, Vékony Márta munkáiért.

2.) Rövidítések: OMF - Országos Műemléki Felügyelőség, OMvH - Országos Műemlékvédelmi Hivatal, KÖH - Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, MÁG - Műemlékek Állami Gondnoksága (most     MNG: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága), ÁMRK - Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ (most a megmaradt részei MNM KÖK: Magyar Nemzeti Múzeum Kuturális Örökségvédelmi Központ).

3.) Kiss József - Brenner János: Csendszigetek, csendfolyosók a környezetvédelemben / Magyar Építőművészet 1980. / 1. / p.49.
Kiss József: Budapest Orczy-kert tanulmány, Országos Műemléki Felügyelőség, 1985.
Kiss József: Újabb adtok az Orczy-kert történetéből / Zöldfelületgazdálkodás / 1986. / 59.sz. XV.évf. p.27.-33.
Kiss József: An Intruduction To The Orczy -Garden In: Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal / Hungarian National Inspectorate of Historic Monuments/ 1993.
Kiss József: A budapesti Orczy-kert és a szécsényi kastélypark helyreállítása, Történeti Kertek, szerkesztette: Galavics Géza, Bp.2000.
Kiss József: Budapest hírneves tájképi parkjáról - Orczy-kert / Műemléklap / 2001. / V. évf. 11.-12. / p.12.-14.
Kiss József: Nevezetes kertjeink: Budapest, Orczy- kert / Szép Kertek, 20./ 2002./ 1./ p.14.-15.
Kiss József: Kastélyparkok, történeti- tájépítészeti helyreállítások részletkérdéseiről / Műemlékvédelem / 2003. / XLVII. évf. / 3. / p. 181.-185.

4.) Budapesti Történeti Múzeum Térképtára, Kiscelli Múzeum

5.) Leyrer: Die Stadt Pesth und ihre Umbegung 1803. Wien

6.) Fővárosi Levéltár / Pest 1798.

7.) Gombos Zoltán: Régi kertek Pesten és Budán

8.) Országos Levéltár: Közönséges Nádori Levéltár

9.) Dezséri Bachó László: A Ludovika Akadémia története, Hadtörténeti Intézet, Ludovika 4.,6.,7. doboz

Műemlék megnevezése: Budapest, Orczy- kert
Építés dátuma: 1794-1797, 1825-1848
Státus: védett
Tulajdonos: Magyar Állam
Látogatható
EU támogatás: 75.000.- ECU + 8.257.500.-HUF
Teljes bekerülési összeg: 30.000.000.-HUF
Rekonstrukciós átadás dátuma, I. ütem: 1995.
Felelős tervező: Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, Kiss József táj- és kertépítész
Bonyolító: MŰBER
Kivitelező: Brauner János és Társa 

Szerző: Kiss József, Kós Károly-díjas táj- és kertépítész

Tervezők: 
Munka helye: 
Budapest, VIII. Orczy-kert
Terv: 
1993.
Elkészült: 
1995.