Az Európai Táj Egyezmény hazai megvalósítása

A táj gazdagsága kifogyhatatlan. Nem ér véget a látóhatár szélén, ott, ahol a föld és
az ég összeér, hanem bennünk folytatódik. A táj szépsége bennünk munkálkodik:
alakítja a jövőt, terveket ihlet, arra bátorít, hogy jobbá, élhetőbbé tegyük a
környezetünket, a világot. Éppen ezért minden táj egyedülálló, pótolhatatlan értékek
hordozója.

Hogyan hajthatjuk végre a tájegyezményt?

A tájegyezmény célja, hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését, valamint hogy hozzájáruljon a tájakat érintő európai együttműködéshez.

Fontos!

A tájegyezmény szellemiségének lényeges része, hogy a táj védelmét, kezelését és tervezését nemcsak a kiemelkedő szépségű vagy valamilyen más okból különlegesnek tartott tájakon kívánja elősegíteni, hanem a tagországok teljes területén, így az intenzív hasznosítású mezőgazdasági területeken vagy a jelentős mértékben átalakított, degradált ipari jellegű tájak esetében is.

A tájegyezmény végrehajtása érdekében az aláíró országok vállalják, hogy

• a tájat – mint az emberi környezet meghatározó komponensét, a természeti és a kulturális örökség sokféleségének kifejezőjét és az önazonosságuk alapját törvényben ismerik el;
• a tájak védelmét, kezelését és tervezését belefoglalják az ágazati jogszabályokba, köztük a településrendezési szabályozásba;
• a tájat érintő sokrétű szabályozás és tervezés megvalósítása érdekében intézkedéseket tesznek a közvélemény, a helyi hatóságok és más szereplők bevonásával;
• a táj működőképességének fenntartását és védelmét integrálják a regionális és települési tervezésbe, valamint valamennyi ágazati koncepcióba és stratégiába, amely közvetlen vagy közvetett hatással van a tájra;
• növelik a civil társadalom, az egyéb nem állami szervezetek és a hatóságok fogékonyságát a tájak értéke és szerepe iránt;
• növelik a lakosság és civil szervezetek részvételét a döntéshozatalban;
• lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a tájjal kapcsolatos képzést, továbbképzést kiterjesszék más szakterületekkel foglalkozó szakemberekre is.

A tájegyezményben meghatározott feladatok egy részét hazánk már teljesítette. Csak példaként említünk meg néhány fontosabb eredményt. A táj védelme a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben szabályozott, illetve a tájra vonatkozó stratégiák egy részében megjelenik a tájak védelme, kezelése és tervezése. A tájak értékeléséhez és „működtetéséhez” értő szakemberek képzése is nagy hagyományokra tekint vissza. A lakosság és a helyi érdekelt szervezetek tájjal kapcsolatos döntési mechanizmusokban való részvételére is lehetőséget biztosítanak a jogszabályok (pl. lakossági fórum, közmeghallgatás). Ha körülnézünk lakóhelyünkön, magunk is láthatjuk azonban, hogy még számos további teendőnk van.

Hazánkban a tájegyezmény végrehajtásának első helyi felelőse a vidékfejlesztésért felelős minisztérium, amely – a tájegyezmény szellemiségének megfelelően – a kultúráért, a területrendezésért, valamint a területfejlesztésért felelős minisztériumokkal együttműködve végzi feladatát. Az együttműködés színtere az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport, amelynek jogelődje 2010-ben kezdte meg működését. A tájegyezmény céljai azonban csak akkor tudnak megvalósulni, ha a tájjal közvetlen, mindennapi kapcsolatban álló, ott élő, dolgozó emberek is elfogadják, és fontosnak tartják szűkebb-tágabb környezetük táji örökségének megőrzését.

Az Európa Tanács tájegyezménnyel foglalkozó, angol és francia nyelvű weboldalának elérhetősége:

www.coe.int/EuropeanLandscapeConvention

A tájegyezmény magyar nyelvű weboldalának elérhetősége:

www.termeszetvedelem.hu/tajegyezmeny