A Városliget parkhasználati vizsgálata 2013-2014.

Kategória: 

Ki, mit, mikor, honnan és meddig csinál a Városligetben? 2013 októberében a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán a Szépművészeti Múzeum megbízásából parkhasználati vizsgálatokat végeztek. Erről számolt be a Vár-Város-Városliget urbanisztikai fórumán Kanczlerné Veréb Mária.

A helyszíni megfigyeléses vizsgálatokat és kérdőíves felmérést hallgatók bevonásával négy napon keresztül végeztük, két hétköznapi és két hétvégi napon, reggel 9-től délután 5-ig. A módszer lényege: a parkban minden órában egyszer meghatároztuk a jelenlevő parkhasználók tevékenységét és korát.
 
A kérdőívek gyűjtését szintén ebben a felmérési időszakban végeztük. A kérdéssor a kar korábbi parkhasználati vizsgálatainál használatos minta alapján készült. Igen részletes volt, sok nyitott kérdést tartalmazott, ami lehetőséget adott a park látogatóinak személyes véleményének megismerésére.

1. Megfigyeléses vizsgálat (forgalomszámlálás) eredményei

A négy nap alatt több mint 30 000 parklátogatót számoltunk a helyszínen. Az átlagos hétvégi napi terhelés ősszel 14 000 fő. A korábbi vizsgálatok és nemzetközi adatok ismeretében becsülhető, hogy nyári hétvégén ennek kétszerese, 28 000 fő fordul meg egy nap a parkban, és a Városliget éves látogatószáma: kb. 4-5 millió főre tehető (ez csak a rekreációs terhelés, a rendezvények ebben nincsenek benne).

Az adatok összegzésével meghatároztuk a felmérés idején parkba látogatók korszerkezetét és az általuk végzett tevékenységek megoszlását (kimagaslóan leggyakoribb a passzív rekreáció).

2. Kérdőíves vizsgálat eredményei, belső összefüggései

1118 személlyel töltöttünk ki kérdőívet, amely releváns szám a hazai és nemzetközi szociológiai vizsgálatok tükrében.
A hosszú kérdéssorból, amelyet alkalmaztunk, csak a fontosabbakat emelem ki.

  • A megközelítés módja és a megközelítési idő alapján elmondható, hogy a közvetlen közelből érkeznek a legtöbben, tehát a Városligetet nagyvárosi park létére elég erősen lakóterületi közparkként használják. Ezt alátámasztják a válaszadók lakóhelyi adatai (a legtöbb válaszadó a 6,7, vagy 14. kerületben lakik).
  • „Általában miért jön a Városligetbe?” kérdésre adott válaszok kirajzolják a passzív tevékenységek túlsúlyát. (passzív rekreáció, találkozó, családi program és kutyasétáltatás sorrendben a leggyakoribb tevékenységek)
  • „Mik azok a tényezők, amik zavarják a kikapcsolódást a Városligetben?” kérdésre adott válaszok megoszlása (padok, szemetesek, WC-k hiánya; burkolat állapota, autóforgalom).
  • „Mit szeret legjobban a Városligetben, mit tart a Városliget legnagyobb értékének?” kérdésre adott válaszok megoszlása (park természetszerű jellegét, idős fákat)
  • „Mit hiányol a Városligetből?” kérdésre adott válaszok megoszlása, a válaszadók lakóhelyével összekapcsolva információkkal szolgál arról, hogy a közelből, illetve távolabbról érkezettek igényei mennyire eltérőek, valamint hogy milyen típusú lakóházból érkezők mit igényelnek a parkban. (A belső városrészekből érkezett parkhasználók az alapinfrastruktúra fejlesztésén túl ritkán igényelnek mást. A külső kerületekből és Budapesten kívülről érkezők igényei szerteágazóbbak, változatosabbak. A többlakásos, kert nélküli házban lakók számára az alapinfrastruktúra, a több lakásos kertes házban lakók számára a sport célú fejlesztések, a lakótelepi házban lakók számára a közlekedésfejlesztés fontos.)
  • A Városliget legkedveltebb (Vajdahunyadvár, Csónakázó-tó, Királydomb) és legkevésbé kedvelt területei (Petőfi Csarnok, Sörsátor, Hősök tere, de gyakran válaszolták azt is, hogy nincs ilyen)
  • „Véleménye szerint szükséges-e a Városliget felújítása?” kérdésre adott válaszok megoszlása (a válaszadók háromnegyede szerint legalább részben szükséges)
  • „Mit tart a legnagyobb problémának a Városligetben vagy annak közvetlen közelében?” kérdésre adott válaszok

3. A Kert- és Szabadtértevezési Tanszéken korábban végzett hasonló vizsgálatok eredményeivel való összevetés, trendek a parkhasználati változásokban
A tanszéken 1986-ban és 1997-ben készült hasonló felmérés a Városligetre (Nagy Katalin), a 2013. őszi felméréssel összevethető adatok:
  • A korösszetétel változása
  • A tevékenységek változása
  • A parkban eltöltött idő csökkenése
4. 2014. tavaszi internetes közvélemény-kutatás eredményei

Ez év áprilisában egy hónapon át végeztünk internetes közvélemény-kutatást a Városliget parkhasználatáról. A vizsgálat célja az volt, hogy a parkba nem vagy ritkán járók, és elsősorban a fiatalok véleményét is megismerhessük. Az adatok feldolgozási fázisban vannak, de érdemes megemlíteni, hogy milyen jelentős különbségek látszanak már most a kétféle típusú lekérdezés között.

5. Tanulságok, javaslatok a tervezők, koordinátorok felé

A vizsgálatból levonható fő megállapítások a következők:

  • A park erősen lakóterületi jellegű használata, a látogatók nagy része a közvetlen vonzáskörzetből érkezik.
  • A mindennapi rekreációs tevékenységek túlsúlya jellemző (levegőzés, sport, játszótérhasználat).
  • A parkból szinte hiányzik az iskolás korosztály, az aktív tevékenységeket a 20 év fölöttiek végzik.
  • A megkérdezettek számára a legfőbb érték a természetszerűség, a „zöld”.
  • A megkérdezettek számára a legfőbb probléma az alapinfrastruktúra hiánya és a fenntartás alacsony színvonala.
Elhangzott 2014. június 3-án a FUGA Budapesti Építészeti Központban.
Kanczlerné Veréb Mária tájépítész előadásának összefoglalóját közétette, és rendelkezésünkre bocsátotta  csapata.