A gyöngyösi Sástó tájrendezési tanulmányterve és természetvédelmi kezelési terve

Kategória: 

A gyöngyösi Sástó, amely a város közigazgatási területének északi részén, Mátrafüred településrésztől északra, a Mátra déli lejtőjén helyezkedik el. Magyarország legmagasabban fekvő, állandó vízfelülettel rendelkező állóvizeként egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik. A Sástó remek fekvésének és kiemelkedő természeti adottságainak köszönhetően komoly üdülési-rekreációs potenciállal rendelkezik.

A gyöngyösi Sástó, amely a város közigazgatási területének északi részén, Mátrafüred településrésztől északra, a Mátra déli lejtőjén helyezkedik el, 505 és 511 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Magyarország legmagasabban fekvő, állandó vízfelülettel rendelkező állóvizeként egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik. A tó jelenlegi képét az 1950-es évek végén nyerte el, amikor a korábban a területen található (fajgazdag és egyedülálló) vizes élőhely helyén kialakították a tómedret, létrehoztak öt mesterséges szigetet és elkezdték fejleszteni a tó körüli infrastruktúrát. A munkálatok turisztikai célúak voltak, a tó mellett nyitott meg 1961-ben Magyarország első hegyvidéki kempingje is. Az azóta eltelt évtizedek alatt a tó, az 1973-ban elhelyezett, fúrótoronyból átalakított kilátó és a kemping népszerű kirándulócélponttá, önálló vonzástényezővé vált.  

  

Vizsgálat

A Sástó, a környező erdőrészletek, valamint a tótól északkeletre elhelyezkedő kaszálórét (Sástói-rét) területén a rekreációs hasznosításnak megfelelően számos kiépített pihenőhely található asztalokkal, padokkal, a Sástói-réten szalonnasütőkkel és faházakkal ellátva. Ezek állapota azonban – főként népszerűségükhöz, intenzív használatukhoz mérten – nem kielégítő, sok pad és asztal használhatatlan, balesetveszélyes. A tavon található szigetekre vezető hidak diplomatervem készítésekor életveszélyesek voltak, 2012 nyarán el is bontották őket. Ezen épített elemek esztétikailag is rontják a terület összképét.

  

A kis (2,2 hektáros) alapterületű tóval kapcsolatos legszembetűnőbb problémák egyike a vízszint csökkenése, a vízháztartással kapcsolatos gondok súlyosbodása. Csapadékhiányos nyarakon többször előfordult, hogy a tó északi részéről teljesen eltűnt a víz, a csónakázás lehetetlenné vált, a megmaradt vízfelületet pedig teljesen befedte a sűrű hínárnövényzet. A probléma oka a vízutánpótlás megoldatlansága. A tó kialakításakor a vizet a közeli Farkas-kút nevű forrásból vezették a tóhoz vezetékeken keresztül, a műtárgyak azonban idővel tönkrementek, így ma gyakorlatilag csak a vízgyűjtő területre hulló csapadék táplálja a Sástót.

A tó vízminősége szintén nem kielégítő: a 2012 őszén vett minták alapján a tó vize nem felel meg a hasonló jellegű víztestekre megszabott vízszennyezettségi határértékeket. Ehhez a vízpótlás hiányosságai mellett hozzájárulhat a tó méretéhez mérten, főként nyáron igen sok látogató, az öntisztulóképesség alacsony szintje és a sajnálatosan sok elhagyott hulladék egyaránt. A tó északi oldalán a mocsári növényzet borítása igen magas, a vegetáció pedig a tó feltöltődésével spontán módon terjeszkedik a nyílt vízfelület felé, amely konfliktust okoz a természetvédelmi és a rekreációs érdekek között. Az elvégzett kérdőíves felmérés alapján a terület használói szerint a Sástó állapota kimondottan rossz, a felújítást sürgősnek és elkerülhetetlennek érzik. Szinte teljes az egyetértés abban, hogy a vízszint helyreállítása elsődleges fontosságú, ugyanakkor a tó fő értékének természeti környezetét, változatos élővilágát tartják, így az új funkciók elhelyezése és a beépítettség fokozása erősen megosztja a válaszadókat.

  

A tó állapotának romlását megállítandó a gyöngyösi önkormányzat 2012 nyarán – főként cserje- és hínárirtásból álló – környezetrendezésbe kezdett, majd ezt követően pályázati pénzekhez is jutott a tó rehabilitációja érdekében, így a tavalyi év második felében megkezdődött a vízutánpótlást biztosító műtárgyak feltárása és helyreállítása. Az önkormányzat tájékoztatása alapján többek között tervezik a kilátó felújítását, tanösvény és játszótér kiépítését, valamint egy csillagvizsgáló elhelyezését is. Félő azonban, hogy a túl sok funkció összesűrítése miatt a tó elveszítheti „természetközeli” jellegét, ezáltal arculatát is.

Koncepció és javaslatok

Javaslati rendszerem alapját az a koncepció képezi, hogy a terület – a vizsgálat során feltárt – értékeit, vagyis a természeti környezetet, élővilágot, valamint a hagyományos és természetkímélő turisztikai hasznosítást megőrizve, azokat a lehető legjobb harmóniába hozva kell megújítani a Sástó környezetét, egyúttal feloldva a meglévő konfliktusokat és problémákat is. Javaslataim elsődleges célkitűzése ennek megfelelően a turizmus, a bemutatás és a környezeti nevelés természet- és környezetkímélő fejlesztése volt.

A fő teendő, vagyis a vízminőség és –mennyiség helyreállítása a víz utánpótlásának biztosításával (szükség esetén a vízgyűjtő kibővítése útján), valamint a tó növényzettel nem borított, déli részének lepelkotrásos mélyítésével és a víz levegőztetésével érhető el. Ezzel összefüggésben javaslatot tettem a szigeteken a fák ritkítására, valamint a hulladékgazdálkodási helyzet javítására is, a tóba jutó szervesanyag-mennyiség csökkentése érdekében. Az üdülési infrastruktúra javításával (a leromlott állapotú hidak és pihenőhelyek felújítása és kiegészítése, turistautak kijelölése, táblák és jelzések elhelyezése), illetve az élővilág védelmével (békaalagutak kiépítése, sekély vizű élőhelyek kialakítása, idegenhonos fafajok cseréje) szintén kiemelten foglalkoztam. A bemutatás javítása érdekében a tó északi részére részben pallóösvényen vezetett tanösvényt terveztem, madárlessel és gyerekeknek szóló levélgyűjtő játékkal kiegészítve. Kiemelt célként fogalmaztam meg továbbá a Sástó területének helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását, a védelemmel kapcsolatos teendőket pedig a tóra készült természetvédelmi kezelési tervben fogalmaztam meg.

Összefoglalás

A Sástó remek fekvésének és kiemelkedő természeti adottságainak köszönhetően komoly üdülési-rekreációs potenciállal rendelkezik. Az utóbbi évtizedekben azonban a fenntartás és a tudatos alakítás hiánya miatt állapota fokozatosan romlott, ma pedig már sokan fennmaradása miatt aggódnak. Remélhetőleg a terület jövője szempontjából elengedhetetlen felújítási és rehabilitációs munkálatok a természeti értékek és az üdülési érdekek harmonizációjának tervemben is megfogalmazott koncepciója alapján valósulnak meg, ezáltal hosszú távon is fennmaradhat a Mátra ezen különleges táji értéke

Szerzők: 
Nádasy László
BCE-TÁJK Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék
Konzulens: Gergely Attila
Munka helye: 
Gyöngyös
Terv: 
Diplomaterv (2013)