A Duna izgalmas, sokszínű

Diákok és érdeklődők zsivajától volt hangos tegnap a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának Duna-kutató Intézete (MTA ÖK DKI). Az intézmény a magyar tudomány ünnepe alkalmából nyílt napot tartott, amelyen a látogatók az ott dolgozók munkájával is megismerkedhettek. Horn Andrea írása
 

Az MTA ÖK DKI egységei korábban különböző városokban működtek, néhány hónapja azonban valamennyi egy épületbe, a budai Karolina útra költözött, a kutatók így a remények szerint hatékonyabban dolgozhatnak együtt, mint korábban. Egymás mellé kerültek a különböző laborok is, az egyikben található Magyarország egyetlen olyan pásztázó elektronmikroszkópja, amely felszíni struktúrák tanulmányozására és transzmissziós képalkotásra egyaránt alkalmas, és amellyel akár egymilliószoros nagyításban is vizsgálhatók a nanoméretű élőlények.

Veszélyben a dunavirágok

Azokat az eszközöket is bemutatták a látogatóknak, amelyekkel többek között a vízi rovarok tájékozódását segítő polarizációs fény vizsgálható. A témában előadást is tartottak a terület szakértői, melyből kiderült, miért lepik el a dunavirágok augusztusi rajzásuk során a kivilágított Dunahidakat: a rovarokat vonzza a lámpák által kibocsátott polarizált fény, amit ráadásul a vízhez hasonlóan ver vissza az aszfalt. Ez azért probléma, mert az így kettős csapdába eső állatok a folyó felszíne helyett az útfelületre rakják le a 6-8 ezer petét tartalmazó petecsomóikat, és közben maguk is elpusztulnak. A probléma jelentős, hiszen a dunavirág – a tiszavirághoz hasonlóan – védett, egyetlen példány eszmei értéke 10 ezer forint, a hidakon pedig évről évre milliónyi pusztul el. A szakértők már kidolgoztak egy módszert az állatok megóvására, ám kipróbálni egyelőre még nem tudták.

Így segít a kovaalga

Az algológialabor munkatársai az ökológiai vízminőség meghatározásához használt kovaalgákról meséltek a látogatóknak. "Mivel a különböző fajok különböző mértékben érzékenyek a vízben megtalálható szennyező anyagokra, a mintákban előforduló kovaalgák mennyiségéből következtetni lehet a víz minőségére" – foglalta össze Szilágyi Zsuzsa, az MTA ÖK DKI Hidro- és Növényökológiai Osztályának munkatársa. A Duna teljes magyarországi szakaszáról csak ritkán van lehetőségük mintát venni a kutatóknak, de Gödnél, illetve a nagyobb gócpontokon, a szennyvízbefolyók előtt és után, valamint Paksnál rendszeresen vizsgálódnak. A víz minősége a forrásvidéktől a torkolatig fokozatosan romlik, a magyar részen közepes-jó szokott lenni az eredmény, de javuló tendencia figyelhető meg – fejtette ki Szilágyi Zsuzsa.

Invazív fajok a vízben

Szó esett a Dunában előforduló, az élővilág sokféleségét veszélyeztető invazív fajokról is. A kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Puky Miklós elmondta: a világ minden tájáról érkeznek élőlények a magyar vizekbe, az algáktól a halakig számos invazív faj van jelen, és akadnak például olyan rákcsoportok, amelyek képviselői között csak idegenhonos fajok fordulnak elő. A kutató emlékeztetett: az idegenhonos özönfajok visszaszorítására és az általuk okozott károk enyhítésére az unióban évente több mint 12 milliárd eurót fordítanak.

Az MTA ÖK Duna-kutató Intézete foglalkozik

  • a szárazföldi és a vízi életközösségek vizsgálatával,
  • az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntarthatóságának ökológiai vizsgálatával,
  • az élőhelyek, a biodiverzitás és a vízminőség védelmével kapcsolatos hatályos nemzetközi egyezményekkel összefüggő kutatásokkal,
  • a tájhasználat, a tájrendezés, a vízhasznosítás, a vizek szabályozása, valamint a környezet állapotát módosító egyéb beavatkozások hatáselemzésével, a helyreállításra irányuló tevékenység tudományos megalapozásával, és az ökológiai folyamatok hátterének, összefüggéseinek vizsgálatával.

forrás: metropol.hu

Szerzők: 

Horn Andrea