A 76-os számú főút felújított szakaszának tájbaillesztési és környezetrendezési lehetőségei

Kategória: 

Az Ormos Imre Alapítvány diplomadíját 2014-ben Nagy Dorina tájvédelmi és tájrehabilitációs szakirányon végzett tájépítészmérnök hallgató kapta. Diplomadolgozatában a 2009-2012 (-2013) között felújított 76-os számú másodrendű főúttal kapcsolatos tájhasználati konfliktusokat és problémákat, valamint tájbaillesztésének és környezetrendezésének lehetőségeit vizsgálta.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással a tagállamok vállalták az utak korlátozás nélküli, 115 kN teherbíró képességének biztosítását. A megengedett terhelések növekedése az utak pályaszerkezetének, valamint műtárgyaik leromlását eredményezte. Az útállapot javítása és a további romlás megakadályozása érdekében ún. Útrehabilitációs Program vette kezdetét. A 76-os számú főút 27+217-53+933 km szelvénye (~27 km) e program keretein belül került felújításra, azért hogy a 11,5 tonnás tengelyterhelés elérhetővé váljon (77/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet). A pályamegerősítés mellett a veszélyes szakaszokon a forgalmi sávokat 2x2 sávossá bővítették.

Tájhasználati konfliktusok és problémák

  

  

A diplomamunka célja az, hogy a vizsgálat során feltárt hiányosságok megoldására tájépítészeti javaslatokat tegyek, illetve szeretnék rávilágítani arra, hogy egy meglévő úthálózat korszerűsítése is indokolttá teheti a különböző tanulmánytervek és hatásvizsgálatok előzetes elkészítését. Továbbá szeretném hangsúlyozni a tájépítészek szerepének és a különböző szakmák együttműködésének fontosságát az utak tájbaillesztési és környezetrendezési munkálataiban.

Dolgozatomat a térségi szintű vizsgálat elvégzésével kezdtem. A 76-os számú főúthoz kapcsolódó tervelőzmények (engedélyezési és kiviteli tervek), azok összefüggésének és hiányosságainak számbavétele után ismertetem a 76-os számú főút szerepét a településhálózatban, az úthálózati kapcsolatait, továbbá térség természeti adottságait (domborzat, földtan, talajtan, éghajlat, állat-, és növényvilág) a különböző táj-, és területhasználatokat, a táj-, természet- és környezetvédelmi helyzetet, különös tekintettel a felújítási munkálatok során károsult értékekre. A térségi tájvizsgálatot egy 1:25 000 léptékű vizsgálati tervlapon ábrázoltam.

Térségi tájvizsgálati tervlap

A vizsgálat részét képzi az útkörnyezet részletes feltárása, melynél a terület és tájhasználat-, a csatlakozó növényzet-, valamint a terepcsatlakozás formái alapján külterületi útszakasz típusokat különítettem el (15 db). A szakaszok tájbaillesztettségét szöveges és táblázatos formában is ismertetem. A vizsgálat során különösen nagy hangsúlyt fektettem a helyszíni felmérésre, melyet 2013. áprilisától-2013. szeptember végéig többszöri bejárással végeztem. A részletes útkörnyezet vizsgálatot fotódokumentációval, metszetekkel és 5 db 1:8000 vizsgálati tervlappal támasztottam alá.

Részletes útkörnyezet vizsgálati tervlap

Metszetek a vizsgált állapotról

A tájhasználati konfliktusok és problémát feltárása után, átfogó tájépítészeti javaslatot tettem azok feloldására, a vizsgálathoz hasonlóan két szinten, melyekhez egy 1:25 000 térségi szintű, és 5 db 1:8000, az útkörnyezet rendezésére irányuló javaslati tervlap kapcsolódik.

Térségi tájépítészeti javaslati tervlap

Útkörnyezet rendezésére irányuló javaslatok

Metszetek a javasolt állapotról

A vizsgálat során megállapítottam, hogy felújítás során nem szenteltek figyelmet az egyes táj-, természet-, és környezetvédelmi követelményekre, sem a szükséges tanulmánytervek elkészítésére. A vizsgálat során elhibázott megoldások sorozatával találkoztam. A munkálatok befejezése és a munkagépek levonulása után szomorúan tapasztaltam, hogy az útügyi műszaki követelmények mellett a tájbaillesztési és környezetrendezési szempontokat nem vették figyelembe, amelynek szemmel látható bizonyítékai a hatalmas bevágás rézsűk csupasz felületei, a növénytelepítés és pótlás hiánya, stb.. Továbbá megjegyezném, hogy a növénytelepítési tervet tervezői jogosultsággal nem rendelkező személy készítette, szakmailag erősen kifogásolható módon.

Környezeti hatástanulmány készítése csak új nyomvonalon vezetett út létesítése esetén szükséges, így az útügyi engedélyezési és kiviteli terveken kívül semmiféle táj-, ill. természetvédelmi vizsgálat, vagy tanulmány nem készült, ahogy előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat sem. Pedig a bővítésként létesült sávok védett természeti területekbe vágnak bele, ritka, védett növényfajok élőhelyét tönkretéve. Az állatok migrációját szintén figyelmen kívül hagyták, a vad-, ill. kétéltű átjárók tervezése és létesítése szintén elmaradt.

A dolgozat rávilágít arra, hogy nem csak egy új nyomvonalon kialakítandó út esetében fontos a különböző hatásvizsgálatok elvégzése, hanem egy már meglévő nyomvonalon haladó út korszerűsítési- szélesítési munkálatainál is, főleg ha az védett (Natura 2000) területet vág át, tönkretéve értékes, védett fajok élőhelyét.

Az általam kidolgozott vizsgálati módszernek köszönhetően részletesen tudtam értékelni az egyes szakaszokat, azok típusát és a hozzájuk tartozó speciális tájhasználati konfliktusokat és problémákat. A csatlakozó növényzet, terület és tájhasználat, valamint a csatlakozó terep tekintetében 15 külterületi útszakasz típust különítettem el (pl.: 1. Bevágás rézsűvel csatlakozó erdőterület, 2. Töltés rézsűvel csatlakozó erdőterület, 3. Szintben csatlakozó erdőterület stb.) Az egyes külterületi útszakasz típusok további osztályozása és értékelése (K1-K4) rávilágított a tájbaillesztés hiányának és mértékének súlyosságára, hiszen a vizsgált útszakasz közel 70%-án nem teljesülnek az elvárt táj-, természet- és környezetvédelmi elvek.

A kitűzött céloknak megfelelően, a tájépítészeti javaslatok során igyekeztem többféle megoldást adni a felmerülő tájhasználati konfliktusok és problémák feloldására. A diplomamunkám rávilágít a tájépítészeti megoldások jelentőségére és a különböző szakmák közötti együttműködés jelentőségére is. Kiemelten fontos, hogy egy ilyen jellegű munkánál, mint az útrehabilitáció, tájépítészeti terv készüljön, tájépítészmérnök szakember bevonásával. A növénykiültetési tervnél is meg kell követelni a szakirányú tervezést, valamint azt, hogy a tervben foglaltak be legyenek tartva. A kivitelezés során szakmai, műszaki ellenőrzés, a későbbiekben pedig a szakszerű gondozás is elengedhetetlen.

A dolgozat szűkre szabott keretei sajnos nem tették lehetővé, hogy akár kiviteli szinten feloldjam a felmerülő összes problémát, de a részletes útkörnyezet vizsgálat és javaslat reményeim szerint kellő alapot biztosítanak a további tervek és tanulmányok elkészítéséhez. A csatlakozó növényzet-területhasználat és földművek figyelembe vételével történő vizsgálati módszert más (jövőbeli) korszerűsítési munkálatoknál is alkalmazhatónak tartom.

Az 1: 25 000 térségi és 1: 8000 útkörnyezet vizsgálati és javaslati tervlapok elősegítették a két léptékben történt tervezést, a dolgozat szemléletesebbé tétele mellett kiemeli a felmerült tájhasználati konfliktusokat és problémákat, melyeket szintén javaslom figyelembe venni a későbbi közlekedési infrastruktúra- fejlesztések során.

Szerzők: 
Készítette: Nagy Dorina - Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Tájvédelmi és tájrehabilitációs szakirány MSc
Belső konzulens: Módosné Bugyi Ildikó
Külső konzulens: Horváth Zsuzsanna